A szervezet megállapításait a Népszabadság közli. Ezek szerint Kína, India, Japán, Korea, Malajzia, Indonézia a jelenleginél fontosabb szerepet tölt be. Kínáról általános a vélekedés, hogy 2025-re a világ fő exportőre lesz, míg egyedül Dél-Ázsia a világ javainak 38 százalékát is előállíthatja, szemben a jelenlegi 24 százalékkal. Ez az ugrás egy szintre helyezi az ázsiai gazdasági pólust az OECD-országokkal, amelyek ekkor a világtermelés mintegy 40 százalékát fogják előállítani.

A Magyar Nemzet azt írja: hónapok óta tárgyalásokat folytat a szocialista vezetésű megyei önkormányzat és a HospInvest Zrt. a különleges klímával és hatalmas területtel rendelkező, egyelőre gazdátlan Mátrai Gyógyintézet üzemeltetési jogáról. A cég állítja, csak az intézet egy részére pályáznak, ám a helyiek és a Fidesz úgy vélik: a nagy múltú szanatórium is hamarosan a HospInvest tulajdonába kerül.

Az Index azt írja: rózsaszín leguánt fedeztek fel a Galápagos-szigeteken ecuadori és olasz kutatók. A tudósok először pigmenthibás egyedekre gyanakodtak, de később megállapították, hogy különálló fajról van szó. A hüllőfaj - amely ismeretlen maradt Charles Darwin előtt egykori, a szigeteken folytatott megfigyelései idején - arról árulkodik, hogy a fajok korábban váltak szét, mint azt az angol természettudós feltételezte a természetes szelekcióról szóló, 1859-es elméletében. Így a ritka egyed újraírhatja az evolúciós történelmet.

Nem érződik meg a budapesti bevásárlóközpontokban, hogy a vásárlók pénztárcája kiürült volna - írja a Napi Gazdaság. A két ünnep között több helyen is aranyvasárnapi látogatottságot és forgalmat mértek, részben a már megkezdődő téli kiárusítás miatt - ez néhol 70 százalékos leárazással indult a ruházati üzletekben. A boltok zöme 2009 első hétvégéjén kapcsolódott be az akciózásba, amelyre sokan fel is utaztak a fővárosba. Pedig vidéken is nagyarányú engedményekre számíthatnak a vevők - kereskedői vélemények szerint a leépítésekkel különösen sújtott térségekben sokan a végkielégítést vásárolják el.

A Világgazdaság azt írja: az idén változott a kutatás-fejlesztés finanszírozása, ugyanis a korábbi szétaprózódás helyett külön fejezetben, nevesítve jelennek meg a nagyobb k+f költségek és bevételek a büdzsében. A fejezet 37,2 milliárd forinttal gazdálkodhat, ám a terület támogatására több mint négyszer ekkora forrás áll rendelkezésre. A cikk szerint azonban mindez nem elég ahhoz, hogy Magyarország a fejlett államokéhoz hasonló GDP-arányos ráfordításokat mutathasson fel.

A portfolio.hu azt írja: bár az októberben még tomboló forintpiaci feszültségek mostanra eltűntek, a portál által havi rendszerességgel megkérdezett alapkezelők csak megosztottabbak lettek a hazai fizetőeszköz árfolyamának elkövetkező időszaki elmozdulását illetően. A hozamcsökkenési várakozások továbbra is dominálnak, bár annak mértékét illetően már óvatosabbnak tűnnek a profik. Talán ezért is lehet azt megfigyelni, hogy a kötvényeket a saját benchmarkhoz képes felülsúlyozók aránya csökkentést mutat december elejéhez képest.