Az ötpárti keretek között készült szakmai javaslathoz a kormány január közepéig várja az észrevételeket, ezután lesz egy közmeghallgatás, amelynek tapasztalatait beépítik a tervezetbe, majd az a kormánykabinet elé kerül, végül február elején benyújtják az Országgyűlésnek.

A kormány célja az új médiatörvénnyel, hogy a sajtónak nagyobb szabadságot, az adófizetőknek pedig olcsóbb közmédiumokat nyújtson, és a mai kor követelményeinek megfelelő szabályozást alakítson ki - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő a távirati irodának.

A tervezet, amely - például a közmédiumok átalakulásánál - eredetileg több idei december 31-i és jövő január elsejei határidőpontot tartalmazott, fél évvel csúsztatja ezeket a dátumokat, egyben kimondatná: "felhatalmazást kap a kormány, hogy e törvény végrehajtása érdekében költségvetési címet, illetve ahhoz tartozó előirányzatokat hozzon létre, előirányzatokat töröljön, illetve az egyes előirányzatok között átcsoportosításokat hajtson végre".

Az anyagból kikerült több, korábban számos nyilvános kritikát kiváltó passzus, így a köznyelvben csak "médiarendőrségként" elhíresült pont is, amely szerint az ORTT helyébe lépő szerv bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos, illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is beléphet, és e célból akár lezárt területet, épületet és helyiséget is felnyithat.

Az új megfogalmazás szerint a hatóság "feladatai ellátásához, a tényállás tisztázása céljából - a Nemzeti Médiahatóság kérésére - bármely személy vagy szervezet köteles a kezelésében levő adatokat, illetve a birtokában levő iratok másolatát olvasható és másolható formában a Nemzeti Médiahatóság rendelkezésére bocsátani, továbbá adatokat a Nemzeti Médiahatóság által meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban szolgáltatni, valamint felvilágosítást adni".

Emellett kikerült az anyagból az a kitétel is, amely szerint tevékenysége vagy mulasztása miatt háromhavi bérével lakolhatna a felelős szerkesztő.