Baráth Etele listavezetői esélyeit latolgatva a lap megjegyzi: mellette szól, hogy a zuglói körzetében képes volt többször is nyerni, személyében pedig ismert baloldali arc kerülne a lista élére. Kérdés azonban, hogy Baráthot elengedik-e - épp azért, mert egyéni mandátuma van. A döntési mechanizmus részleteiről szólva a Népszabadság arra is kitér, hogy érdemben csak a januári első pártelnökségi ülésén foglalkozik az MSZP az európai parlamenti kampánnyal és jelöltjeikkel - eddig csak az általános jelölési elvekről döntöttek. A lap úgy tudja, hogy a kormányfő - bár nem vezeti a listát és nem is szerepel majd azon - kiveszi részét a kampányból. Gyurcsány Ferenc felkérésére az EP-kampány lehetséges kampánystratégiájának elkészítésében Szigetvári Viktor, az MSZP egykori kampányigazgatója is részt vesz.

A Magyar Nemzetben arról lehet olvasni, hogy hónapok óta ráveti árnyékát a Zuschlag-ügy a Magyar Szocialista Pártra, de érdemes számon tartani, hogy az elmúlt években különféle bűncselekmények miatt tucatnyi más MSZP közeli személy is bíróság elé került. A bűnlajstromban megtalálható a vesztegetés, a csalás és a sikkasztás is, a büntetések pedig kisebb pénzbírságtól a letöltendő börtönig terjednek. A kevésbé ismert személyek közül rögtön megemlékezhetünk a kecskeméti Kovács Sándorról, akit a bíróság jogerősen ítélt három év letöltendő börtönre. Az egykor a KISZ Központi Bizottságának tagjaként tevékenykedő - Gyurcsány Ferenc kormányfő és Kis Péter kancelláriaminiszter köreit is ismerő - üzletembert különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt találta bűnösnek a taláros testület, amellyel 110 milliós kárt okozott. Kovácsot az idén februárban érte utol a törvény keze. Szintén sikkasztásban "jeleskedett" Karakasev Anna, aki korábban az MSZP salgótarjáni frakcióját vezette. A politikus két és fél millió forintnak talált jobb helyet, mint ahol az összegnek lennie kellett volna: egyszerűen kiemelte az oktatási intézmények általa irányított gazdasági szolgálatának házipénztárából. Tíz hónap börtönt kapott, de a bíróság ezt két évre felfüggesztette.

Az index.hu írása szerint Svédország addig nem tervez eladni semmilyen állami részesedést, tulajdonrészt, amíg a tőkepiacok magukhoz nem térnek - jelentette be szerdán az északi állam pénzügyminisztere. A kormány olyan új gazdasági előrejelzést tett közzé, amely azon alapszik, hogy az állam nem értékesít újabb eszközöket. A bejelentés érdekességét az adja, hogy Svédország a kellős közepén van a valaha volt legnagyobb privatizációs programjának. A korábban elfogadott magánosítási terv magában foglalja például az Absolut vodka gyártójának, a Vin & Sprit cégnek az értékesítését. A privatizációs programot egy ideig felfüggesztik a svédek, pedig a skandináv ország is gazdaságmentő csomagot jelentett be nemrég. A Világgazdaság arról ír, hogy világszerte a bérek csökkentését vagy szinten tartását tervezik a cégek 2009-ben. Csökkenő alapbérekkel, képzési keretekkel és túlórapótlékokkal, illetve az alkalmazotti létszám lefaragásával számol világszerte a vállalatok jelentős része - derül ki a Hay Group 91 ország több mint 2500 munkaadójának megkérdezésén alapuló felméréséből. A világgazdasági válság hatására a cégek 65 százaléka tartja szükségesnek módosítani a 2009-es évre vonatkozó bérpolitikáját. A leginkább "válságállónak" a teljesítményfüggő ösztönzők, valamint az egészség- és nyugdíj-biztosítási hozzájárulások tűnnek. A felmérésben szereplő társaságok 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy leépítésre készül; ennek mértéke átlagosan az alkalmazotti létszám 7,5 százalékára rúg.

A Napi Gazdaságban arról lehet olvasni, hogy egyelőre nem épül meg a Vágóhíd területén tervezett több ezer lakásos lakópark, mert a válság parkolópályára kényszerítette a spanyol Habitat és a Diursa közös projektjét. A ferencvárosi megaprojekt spanyol kézből izraeli fejlesztőkhöz került, a beépíthető 185 ezer négyzetméterből ugyanis még az ősszel megvásárolt 115 ezret az izraeli Olimpia-csoport. Az árat nem hozták nyilvánosságra, mindössze annyit lehet tudni, hogy ez volt az év második legnagyobb tranzakciója azután, hogy a Martensa-Fadesa 59 millió euróért szintén izraelieknek eladta a Danubio Parkot.

A penzcentrum.hu aktuális körképében annak járt utána, hogy a hazai kereskedelmi bankok a válság hatására a piacon végigsöprő svájcifrank-gyilkos szigorítási hullámot követően milyen személyi kölcsön ajánlatokkal várják az ügyfeleket. A hitelintézetek képviselői szerint a lakosság hitelfelvételi kedve nem csökkent számottevően, de a jóváhagyott igénylések száma jóval elmarad az ilyenkor szokásostól. A bankok tájékoztatása szerint a személyi kölcsönök piacára is negatívan hatott a hitelválság, több bank felfüggesztette a svájci frank alapú termékeket, mások csak forint alapon nyújtanak kölcsönt. Emelkedett a kölcsönök kamata, ennek következtében az ügyfelek magasabb törlesztőrészletekkel szembesülhetnek.

Visszaesett a hitelkiváltások száma is, a személyi kölcsönök mellett igaz ez a jelzálogalapú szabad felhasználású hitelekre is. A forint gyengülésével kockázatosabbá váltak a devizakölcsönök, a bankok a svájci frank alapú termékek átárazásával a forint és az euró alapú termékek felé kívánják terelni az ügyfeleket.. A karácsony közeledtével megélénkülhet a piac, de az ügyintézési idő miatt az utolsó előtti pillanatban van az, aki még nem adta le a kérelmét.