Az 1989-es sztrájktörvény megfelel a magyar gyakorlatnak - jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője azzal összefüggésben, hogy Szabó Máté ombudsman után több parlamenti politikus is felvetette a törvényváltoztatás szükségességét. Borsik János hozzátette: kétharmados törvényről van szó, ezért nagyon nehéz lenne azt megváltoztatni.

Szakmai hibát lát azonban akkor, amikor a sztrájk megkezdése előtt még az elégséges szolgáltatásról sem tudnak megegyezni a szembenálló felek. Úgy véli, az utóbbi időben a tárgyalásokon egymásba csúszott a bérkövetelés és az elégséges szolgáltatásról szóló vita, egymás foglyai lettek, pedig két külön dologról van szó.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint egyes munkáltatók nem akarják elhinni, hogy a magyar munkavállalóknak is van joguk a sztrájkhoz. Palkovics Imre úgy véli, a konfliktus abból adódik, hogy a munkáltató nem hajlandó tudomásul venni: a törvény egyeztetési és együttműködési kötelezettséget ír elő. Ha a munkáltató felpattan a tárgyalóasztaltól, akkor megszegi a törvényt, és ilyenkor nincs is esély a megegyezésre - fogalmazott az érdekképviseleti vezető.

Palkovics Imre hozzátette: durva szakaszába lépett a sztrájktörvény alkalmazása azzal, hogy a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport idegen országból alkalmaz sztrájktörőket.

A szakszervezetek is hibáznak

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a kormánynak azért nem sikerült elfogadtatni a megszorításokat, mert azokat nem hitelesen és következetesen az államon kezdte. Palkovics Imre szerint amikor az MSZP megígérte, hogy lesz 13. nyugdíj és fizetés a közszférában, akkor a kormány ennek az ígéretnek a kapcsán kapott felhatalmazást - ha ezt nem tudja tartani, akkor itt lenne az ideje, hogy erről lemondjon.

Borsik János ugyanakkor hozzátette: a szakszervezetek is követnek el hibákat. A követeléseket például nem mindig tudják követni a képviseltek, akik valójában nem értik, mit akar a szakszervezeti vezetés.

A másik hibát akkor követik el, amikor olyat ígérnek az embereknek, amelynek nincs realitása. A sztrájk nem úgy működik, hogy meghirdetnek egy követelést, megtartják a sztrájkot, és teljesítik a követelést, hanem általában kompromisszummal végződik - hangsúlyozta az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője.

Ugyanakkor hozzátette: a szakszervezetek nem nézik tétlenül a munkavállaók nehéz helyzetét, és ott mindenképpen segítenek, ahol gazdasági okokból elbocsátásokra kerül sor. Ezeknél a cégeknél figyelni kell arra, hogy minden a törvény szerint történjen, és mindenki megkapja a járandóságát - mondta Borsik János, aki szerint a szakszervezetek már elérték azt, hogy a korkedvezményes nyugdíj veszélyeztetettsége csökkenjen.