A Népszabadság szerint megválik több külföldi ingatlanától a magyar állam; az ingatlangazdálkodás felülvizsgálatát takarékossági és szakmai szempontok indokolják. A Külügyminisztérium kezelésében levő jórészt üres, diplomáciai célokra alkalmatlan vagy feleslegessé vált épületeket, lakásokat átlátható feltételek között, a legtöbbet kínáló vevőknek adják el.

Az azonnali értékesítésre kínált ingatlanok közül a legnagyobb értéket a volt bonni nagykövetség, valamint az egykori varsói és berlini kereskedelmi kirendeltség képviseli. A kisebbek között Helsinkiben és Oslóban található lakások találhatók; ezekben korábban hivatali helyiségek működtek, vagy pedig alkalmazottak laktak bennük.

Mint Faller Jenő, a Külügyminisztérium gazdálkodási, költségvetési és igazgatási ügyekben illetékes szakállamtitkára a lapnak elmondta, az eladásokat takarékossági, szakmai és ésszerűségi szempontok egyaránt indokolják. Az állam jelenleg 85 ingatlant tulajdonol külföldön; ezek éppúgy a tárca kezelésében vannak, mint a más országokban bérelt több mint 700 különféle ingatlan.

A Magyar Nemzetből megtudhatják, hogy könyvelők közül többen arra gyanakodnak, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adminisztratív eszközöket vet be azért, hogy csak jövőre kelljen kifizetnie az általános forgalmi adó idén járó visszatérítésének egy részét. Feltételezések szerint az adóhatóság felsőbb utasítás alapján azért folyamodik a trükkös megoldáshoz, hogy több tíz milliárd forintnyi visszautalandó adó az államkasszában maradjon, s így kisebb legyen a költségvetés hiánya. A felvetést az adóhivatalnál cáfolták.

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnökségi tagja a lapnak elmondta: az adóhatóság egy jogi kiskaput használ. A szakember tapasztalatai szerint az adóhivatal az áfa-visszatérítések kifizetése előtt szinte minden igénylőt ellenőriz. A vizsgálatról szóló idézésben az APEH felszólítja az adózókat, mutassanak be bizonyos iratokat, ám a hivatalos dokumentumokban az adóhatóság gyakran a "kapcsolódó összes iratot" is kéri.