Három évvel ezelőtti hivatalba lépése óta Sólyom László nyolc esetben kért előzetes normakontrollt, egyszer alkotmányértelmezést az államfői hatáskörről, 11 esetben pedig törvényt küldött vissza az Országgyűléshez. A köztársasági elnök a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott előadásában az általa alkalmazott alapjogok érvényesítéséről, a jogi és politikai vétó elválasztásáról beszélt.

Az államfő úgy vélte, a jogot és a politikát nem lehet szétválasztani. Példaként hozta fel, hogy amikor az Alkotmánybíróság az Országgyűléssel kerül konfliktusba, akkor is a politika területére lép be.

"Csak egészen biztos alkotmányellenességgel keresem meg az Alkotmánybíróságot" - emelte ki Sólyom László, aki szerint volt alkotmánybíróként nem veheti azt magára, hogy gyanús és nem teljesen biztos dolgokkal fordul a testülethez.

Sólyom László úgy fogalmazott, míg magát az alaptörvényt a parlamentben adott esetben két hét alatt is módosíthatja, az Alkotmánybíróság akár évekig is elhúzhat egy-egy ügyet.

Az államfő szóba hozta a gyűlöletbeszéddel összefüggő szabályozást, amellyel kapcsolatban háromszor fordult az Alkotmánybírósághoz. Szerinte a testület 1992-es alapítélete egy nagyon tág és liberális, amerikai ízű szabadságot engedett a vélemény kinyilvánításának, később az AB ezt többször megerősíttette.

A köztársasági elnök döntő szempontnak nevezte az őrködést az alkotmány felett. A gyülekezési és szólásszabadság minden esetben prioritást élvez - hangsúlyozta.

Sólyom László a közelmúlt eseményeiből idézte, hogy súlyos alkotmányjogi problémák voltak az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszületett légi utasok adatainak védelméről szóló egyezménnyel kapcsolatban. Ebben az esetben hosszú, nehézkes és nem hatékony megoldás lett volna az Alkotmánybírósághoz fordulni, ezért az Országgyűlést kérte meg arra, hogy a törvényben rendezze az adatvédelmi kifogásokat - fejtette ki az államfő, aki így járt el az amerikai vízummentességgel összefüggő bűnügyi nyilvántartási adatkezeléssel is.