Infostart.hu
eur:
355.89
usd:
308.07
bux:
132897.2
2026. június 10. szerda Gréta, Margit

Országok, amelyeknek többet ártott az IMF, mint segített

A világ országaiban több kárt okozott a Nemzetközi Valutaalap, mint amennyit használt, az elmúlt 20 évben legalábbis szinte csak ilyen példát látunk, amikor azt vizsgáljuk, hogy egy-egy állam milyen helyzetben volt, mennyi pénzt kapott az IMF-től, és milyen áron vergődött ki a válságból, ha egyáltalán ez sikerült neki. A kudarcok főként abból adódtak, hogy a szervezet nem látta át, hogyan is működik az adott gazdaság. Olyannyira nem, hogy nem egy állam kijelentette: legyen akármekkora a baj, még egyszer nem kér a Valutaalapból.

A Nemzetközi Valutaalap a megalakulása óta többször kínált segélyhitelt pénzpiaci válságban lévő államoknak, legyen szó arról, hogy egy ország saját csapdájába sétált bele, vagy arról, hogy egy állam csak szenvedő alanya a globális folyamatoknak. A magyar kormány által az ország megmentőjeként kikiáltott nemzetközi szervezet azonban megalakulása óta többször jégre vitte a csőd szélén álló országokat.

A Thaiföldön, 1997-ben kialakult válság átterjedt egész Kelet-Ázsiára. Miután a bangkoki pénzintézetek alaptőkét emeltek, a befektetők menekülni kezdtek az országból. A Nemzetközi Valutaalap 16 milliárd dollárral segítette meg Thaiföldet, de Bangkok a hitel feltételéül szabott gazdasági szerkezetátalakítást csak úgy tudta végrehajtani, hogy közben a krízis átterjedt az egész kontinensre. Oroszországra is, ahol szintén drasztikus tőkekivonásra került sor. Júliusban 8,4 milliárdot, később további 22 milliárd dolláros IMF-segélyt kapott Moszkva.

A gond itt is a szervezet ajánlásaival volt. A Valutaalap azt kérte Oroszországtól, hogy ne rubelben, hanem devizában vegyen fel hiteleket, a nemzeti valuta leértékelése után azonban átütemezni kényszerült az adósságait. Az IMF ráadásul nem tudta felmérni, hogyan is működik az orosz gazdaság: a burjánzó korrupció miatt így a nemzetközi hitel nagy része az orosz oligarchák zsebébe vándorolt, akik kivitték az országból a dollármilliárdokat.

Ezt látván Dél-Korea - bár megrázta a válság - nem fogadta el az IMF segítségét. Venezuela 16 évig állt ellen a kísértésnek. Az 1973-as olajválság rosszul érintette a dél-amerikai országot, és csak 1989-ben fogadták el a Valutaalap segítségét, aminek feltétele volt az állam kezében lévő olajpiac felszabadítása. Venezuelában a döntés hatására felkelés tört ki.

Argentínában az ezredforduló hozott államcsőd közeli helyzetet. 2001. december 3-án készpénzkorlátozást vezettek be, a Nemzetközi Valutaalap pedig csak nagyon kemény megszorítások kikényszerítése után adott hitelt Buenos Airesnek. Az állam tulajdonában alig maradt valami, több mint 150 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. Négy év múlva talpra állt, visszafizette az IMF által nyújtott hitelt, de azt mondta, legyen bármilyen rossz is a helyzet, soha többet nem kér a Nemzetközi Valutaalapból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Nemcsak a fizikai infrastruktúra kialakítása okoz gondokat több uniós tagországnak, hanem a jogi átültetés kapcsán is jelentkeznek bizonyos gondok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumáról. Marsai Viktor figyelmeztetett: ha a magyar kormány nem lesz hajlandó végrehajtani a paktum kötelezően előírt intézkedéseit, akkor a napi egymillió eurós bírság továbbra is „ketyegni fog”, sőt akár még kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarországgal szemben.

„Három hét alatt” – Elkészült az uniós pénzek érkezését lehetővé tévő törvényhegy

Történelmi jelentőségű törvénycsomag az Országgyűlésben – jelentette be Magyar Péter kedd este a Facebook-oldalán közzétett videóban annak kapcsán, a kormány benyújtotta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×