A parlagfű a földművelésügyi tárca becslései szerint 32 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar mezőgazdaságnak a kieső termésmennyiség és a gyomosodás okozta egyéb káros hatások miatt. Pálinkás József, az MTA elnöke a közelmúltban Budapesten rendezett Első Nemzetközi Parlagfű-konferencia megnyitásakor még nagyobb, 50 milliárdos kárról beszélt.

Pálinkás József azt is elmondta, hogy a magyar lakosság negyedét, csaknem két és fél millió allergiás beteget kell gyógyítani, akiknek zöme a pollenre érzékeny. Az ebből fakadó kár eléri, sőt meghaladja a harmincmilliárd forintot. Egy, a kormány számára készült szakértői anyagban ennél is magasabb összeg szerepel: a parlagfű allergén pollenje a táppénzen töltött munkanapok, az egészségügyi ellátás és a fogyasztott gyógyszerek együttes hatásaként mintegy 40 milliárd forintnyi kárt okoz.

Parlagfű szempontjából Magyarország Európa legszennyezettebb országa, nem véletlen tehát, hogy Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartották az Első Nemzetközi Parlagfű-konferenciát 2008. szeptember 10. és 13. között. A rendezvényre Európából, Ázsiából, Amerikából és Ausztráliából is érkeztek előadók.

Amerikai rémálom

Pálinkás József, az MTA elnöke a konferenciáról tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a 19. században a filoxéra pusztította szőlővidékeinket, ötven évvel ezelőtt pedig a burgonyabogár telepedett meg Magyarországon. Mindkettővel sikeresen megküzdöttek a magyar kutatók, erőfeszítéseiknek köszönhetően megszűnt a szőlőt pusztító betegség, illetve eltűnt a krumplibogár.

A Növényvédelmi Kutatóintézet szakemberei most a szintén Amerikából behurcolt parlagfű térfoglalásának megakadályozására keresnek megoldást. A hazai erőfeszítések azonban nem elegendőek, ezért van szükség nemzetközi összefogásra. Az Akadémia elnöke szerint Kanadában ígéretes kutatások folynak, s felcsillant a reményt, hogy új módszerekkel hamarosan akár harmadára lehet csökkenteni a fertőzött területek nagyságát.

Parlagfű-paradoxon: a szén-dioxid-kibocsátás segíti a gyomot!

Lewis H. Ziska előadásában elhangzott, hogy a növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a klímaváltozás pozitív hatással van a parlagfű növekedésére. Egy kísérlet során városból hozott talajban vidéken neveltek parlagfüvet. Míg a városi környezetben a parlagfű fa nagyságúra nőtt, vidéken kisebb lett, még akkor is, ha szennyezett talajban nevelték.

Ebből az következik, hogy a levegő minősége, vagyis a szén-dioxid mennyisége fontosabb tényező a parlagfű növekedésének szempontjából, mint a talajminőség. Fényképek tanúsítják: a felhőkarcolók árnyékában fa nagyságúra nő a parlagfű, a mező parlagfüve pedig szinte szelíd fűcsomónak látszik.

Kazinczi Gabriella előadásában Magyarországot parlagfű-központként jellemezte. Mint mondta: külön problémát okoz, hogy Magyarországon a parlagfű többször is virágzik áprilistól a fagyok beálltáig. Az áprilisban kicsírázó parlagfű sokkal nagyobbra nő, és virágzáskor sokkal több pollent termel, mint későbbi társai, ezért főleg ennek a növekedését kell megakadályozni.

Kazinczi Gabriella hangsúlyozta: ismerjük a védekezés módját, már csak alkalmazni kellene. Szerinte eredményesen lehetne felvenni a harcot a parlagfű ellen, ha komolyan vennénk a vegyszeres kezelést a mezőgazdasági területeken és a júniusi kaszálást másutt. A kiemelt cél, hogy sikerüljön megakadályozni a virágzást és a magok keletkezését.

Vészhelyzet

Bár Magyarországon általánosságban rossz a helyzet parlagfű szempontjából, az ország egyes területei az erősen veszélyeztetett kategóriába tartoznak, más körzetekben azonban kevésbé sötét a kép. A legrosszabb a helyzet a Dél-Dunántúlon vagy Kecskemét környékén, míg például Salgótarján környékén e tekintetben jobbak a kilátások.

Az internet segítségével megnézhetjük, hogy lakóhelyünk a legfrissebb mérések szerint melyik kategóriába tartozik.

A fővárosban és környékén meglehetősen vegyes a kép. Budapesten a legfrissebb felmérések szerint a budai oldalon viszonylag jó a helyzet. A II. és a XI. kerület az "alig fertőzött" kategóriába tartozik, a III. kerület azonban, hasonlóan a XV., a XVIII., a XXI. és a XXIII. kerülethez, már az enyhénél is rosszabb, a közepes kategóriába tartozik. A többi fővárosi kerületről nincsenek még adatok.

Az agglomerációban élők parlagfű szempontjából nem örvendhetnek tiszta levegőnek. Az amúgy kedvelt "menekülési célpontok" (Budakeszi, Páty, Érd, Sóskút, Üröm, Budakalász, Csobánka, Dunakeszi, Fót, Mogyoród környéke) az erősen veszélyeztetett kategóriába tartoznak. Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és Szentendre "fellélegezhet", hiszen csak az enyhe kategóriába soroltatott.

Amerikából kaptuk a rettegett ambróziát

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Észak-Amerikából került Európába. Bár az I. világháború után már a kontinens számos részén jelen volt, az 1970-es évekig nem okozott különösebb problémát. A mai Magyarország területén a 1920-as években a Somogyban már megtalálható volt.

Igénytelensége és nagy szaporodási ereje révén a kedvezőtlenné váló környezeti viszonyok között könnyen kerekedik felül más növényeken. A hatalmas építkezések, talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amelyen évekig egyedül a parlagfű tenyészik, és ezen idő alatt hatalmas magprodukciós képességével a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás a lehetőségét.

Az első gyomfelvételezés (1950) óta sajnos nagyon megváltozott a helyzet: a 350 gyomfaj közül a 21. helyről az 1. helyre lépett elő. Az ország mintegy 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből 5 millió hektáron kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálható a parlagfű!