A büntető és szabálysértési jogszabályok módosítása ott kívánja megerősíteni a jogállam védelmét, ahol az elmúlt időszakban leginkább megpróbálták kikezdeni - mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter.

A javaslat szerint a többi között új tényállásokkal egészül ki a büntető törvénykönyv, helyenként emelkednek a büntetési tételek, valamint értelmező rendelkezések is bekerülnek a szabályozásba.

A javaslatok világossá teszik, hogy nyilvános rendzavarás, garázdaság esetén mi az, amit eltűr az állam, és mi az, amit már nem tekint a szabad véleménynyilvánítás részének - tette hozzá Draskovics Tibor.

"Aki mással szemben akár testi sérülés okozása nélkül is, de erőszakosan lép fel, az bizony garázdaságért kell, hogy feleljen" - fogalmazott a miniszter.

Tehát a tojásdobálás az említett kontextusban garázdaságnak minősül. Emellett az is szabálysértést követ el, aki mások nyugalmát úgy zavarja meg, hogy sajátos alakzatban, megfélemlítően lép fel - tette hozzá.

Garázdaság szabálysértését valósítja meg, aki nyilvános rendezvényen olyan csoportban vesz részt, amelynek megjelenése, a csoport vezetője által használt vezényszavak és jelek másban, vagy másokban félelmet kelt - fejtette ki Draskovics Tibor.

Ez a tétel tehát ki nem mondottan a Magyar Gárda, és ahhoz hasonló szervezetek működését célozza.

Súlyosabb büntetés

Ugyancsak az előző időszak eseményeire reagál, hogy a közérdekű üzem megzavarása esetén a javaslat a mainál súlyosabb büntetéssel fenyegeti az elkövetőket.

"Gondoljunk csak a villamosok kisiklatására, a távközlési kábelek megrongálására, a fénysorompók kábeleinek, akkumulátorainak ellopására, ezzel szemben is hathatósabb védelmet biztosít a javaslat" - indokolt az igazságügyi miniszter.

Mindemellett Draskovics Tibor szerint az emberi méltóságot sértő megnyilvánulásokkal szembeni hatékonyabb fellépést biztosító javaslat az alkotmánybírósági követelményeknek megfelelően biztosítja, hogy ha a közösség egy tagja úgy érzi, hogy a közösségen keresztül őt is megsértették, anélkül is felléphessen, hogy őt magát személyesen megtámadták volna.

Az elmúlt években az Alkotmánybíróság megsemmisített több olyan törvényt is, amely a gyűlöletbeszéd és a közösség elleni izgatás eseteit büntette volna szigorúbban.