Miközben a hazai baromifállományban jelenleg 60 százalék a szalmonella előfordulási aránya, az uniós szabályok szerint év végére a tojó állatok esetében egy százalékra kellene csökkenteni a fertőzést - írja a Napi Gazdaság. A vágócsirkéknél 2011-re 5 százalékos arányt kell produkálni. A hazai baromfiágazatban 2007-ig nem foglalkozott senki az uniós cél elérésével, most azonban az agrártárca is a fejéhez kapott. A program megvalósítására az idén összesen 4,8 millió euró áll rendelkezésre.

Magyarországon nem divat a nyugdíj idejére gyűjteni

A magyarok többsége úgy véli: nyugdíja kevés lesz a megszokott életszínvonal fenntartásához, mégis kevesen élnek az előtakarékoskodás lehetőségével - írja a Népszabadság. Egy nemzetközi felmérés szerint emiatt az emberek háromnegyede aggódik, de csak 27 százalékuk tesz félre rendszeresen. Huszonéves korunktól 14 ezer forint körüli összeget kellene félretenni ahhoz, hogy 62 évesen tízmillió forint tartalékkal vonulhassunk vissza a munkából. A csehek hasonlóan látják az állami nyugdíj majdani értékét, de majd kétszer annyian gondoskodnak saját jövőjükről, mint Magyarországon.

BKV: az utazók 30 százaléka nem fizet

A Népszabadság azt íjra: alapvetően elavult a BKV tarifa- és jegyellenőri rendszere, a legkorszerűbb csipkártyás beléptetés viszont, ami évek óta csak ígéret, a másik véglet lesz - véli egy független közlekedési szakértő. Hosszú kihagyás után egyébként újra közbeszerzési eljárás előtt áll az úgynevezett e-ticketing projekt. Eközben a BKV elismerte, hogy utasainak 30 százaléka nem fizet a szolgáltatásért. A probléma megoldását a csipkártyás rendszertől várja a cég, szakértői ugyanis azt remélik, hogy az elektronikus beengedőkapuk miatt jelentősen csökken, tíz százalék alá szorul a bliccelések száma. Ez azonban ebben a formában csak a föld alatti közlekedésben fog megvalósulni, a felszíni járatokon továbbra is ellenőrök nézik a jegyek - akkor már csipkártyák - érvényességét.

Bajnai Gordonnak kell elszámolnia

A Magyar Nemzet azt írja: Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszternek az uniós pénzek felügyeletével foglalkozó parlamenti eseti bizottság rendkívüli ülésén kell felelnie az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése kapcsán felvetődő kellemetlen kérdésekre. A június végén megjelent számvevőszéki jelentés, az utóbbi évek legelmarasztalóbb összefoglalója, amely az uniós források elosztási rendszerének átláthatatlanságát, a kiemelt programok törvényi rendezetlenségét és a milliárdos kommunikációs költségek célszerűtlenségét kifogásolt.

Kormányzati Negyed: 22 milliós karácsonyi jutalom

A Magyar Nemzet azt írja: több mint huszonkétmillió forintot osztott ki a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai között tavaly karácsonykor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A jutalmat Zelles Sándor, az azóta megszűnt igazgatóság vezérigazgatója utalta ki, szűkszavú - a lap birtokába került - levelében nem indokolva a döntést. Pedig a cikk szerint a közpénzből származó juttatást érdemes lett volna megindokolni, hiszen a kormányzati negyed projekt addigra az előkészítésben részt vevők számára nyilvánvalóan megbukott.

Megújuló erőforrások felhasználása az EU közúti közlekedésében

A Világgazdaság azt írja: nem csupán a bioüzemanyagokkal lehetne elérni, hogy 2020-ra 10 százalékra emelkedje a megújuló erőforrások felhasználása az EU közúti közlekedésében. A tagállamok környezetvédelmi miniszterei által végrehajtott váratlan retorikai fordulat szerint az elektromos és a hidrogénmeghajtás terjedése is hozzájárulhat e cél eléréséhez. Elemzők úgy vélik, az unió a sűrűsödő kritikák hatására próbál enyhíteni a biodízel és a bioetanol melletti elkötelezettségén, ám a megújuló források között rövid távon nincs reális alternatívája ezeknek. Az is kérdés, hogy középtávon legyőzhetők-e azok az akadályok amelyek ma az árammal vagy üzemanyagcellával hajtott járművek elterjedése előtt állnak.

Késlekedő metrókocsi-szállítás: mekkora lehet a kötbér?

Az Alstom és a Siemens a BKV-tól, a BKV pedig az Alstomtól követel több százmilliós vagy éppen több milliárdos kötbért a metrókocsi-szerződés kapcsán - írja az Index. Az biztos, hogy a 2-es és a 4-es metróvonalra rendelt szerelvények érkezése 4-7 hónapot késik, abban azonban nincs egyetértés, hogy kinek a hibájából. A BKV vezetése két lehetőséget lát a helyzet megoldására. Az egyik szerint módosítják a 2006-ban megkötött szállítási szerződést, a másik szerint pedig maradnak az eredeti kondíciók. A főváros vezetése a mai kabinetülésen dönt arról, hogy melyik verziót válassza Budapest. A BKV mindkét esetben rosszul jár.