Rendkívül nehéz dolga van ma annak, aki úgy dönt, hogy örökbe fogad egy gyereket. Nem véletlen, hogy mára teljes a konszenzus abban, hogy itt az ideje egy alapjaiban új rendszer kidolgozásának. meddőséggel küszködő párok hosszú évek gyötrő küzdelmei után nyilvánvalóan minél gyorsabban szeretnének gyerekhez jutni. Az esetek többségében azonban újra csak várniuk kell. Először is benyújtják kérelmüket a helyi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz (TEGYESZ), különféle vizsgálatokon és meghallgatásokon vesznek részt, elvégzik a felkészítő tanfolyamot, és - ha alkalmasnak bizonyulnak - megkapják az örökbefogadást engedélyező dokumentumot. - Kevés az örökbe fogadható gyerek - A gyermekre vágyók igényeit nézve valóban kevés.

Magyar Nemzet

Megemelik a Kormányzati Negyed Projekt Kft. törzstőkéjét - erről döntött a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tegnapi ülésén. Mint ismert, bár a kormányzati negyed nem épül fel, az annak "munkálatait" koordináló cégnek viszont 2008. december 31-ig működnie kell, hogy a projekt megszakításával kapcsolatos elszámolásokat és lezárásokat el lehessen végezni. Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője elmondta, feltehetően a Konep Kft. 2007-es évről maradt kötelezettség vállalásait kell még teljesíteni, ezért volt szükség a tőkeemelésre. A tőkeemelés nagyságáról nem tudni, de az biztos, hogy pályázaton nyertes építészcsapat még nem kapott pénzt a munkájáért, pedig annak költségei 100-200 millió forintra rúgtak, nem is beszélve a remélt 2,4 milliárd forintos tervezői díjról.

Index

A OECD 30 országra kiterjedő felmérése szerint az észak-európai országok állnak a legjobban a szélessávú netelérések elterjedtségében. Dánia a listavezető, ahol 100 lakosra 35 előfizetés jut, aztán Hollandia, Izland és Norvégia következik. Némi meglepetésre Korea csak a hetedik, az USA a 15., Japán pedig a 17. helyen szerénykedik. Magyarország a lista végefelé, a 25. helyen áll (nálunk százból 13,6 embernek van szélessávú elérése). Érdekes megfigyelni, hogyan változott az élmezőny az utóbbi években: 2002-ben még Korea és Kanada vezette a listát utcahossznyi előnnyel, aztán 2005-2006 fordulóján vették át az uralmat az európai országok.

Világgazdaság

Rohamosan terjed a részmunkaidős foglalkoztatás az EU országaiban. Sokak - főleg a nők és a fiatalok - számára ez az egyetlen megoldás az elhelyezkedésre, mások magánéleti okok miatt választják ezt a formát. Az EU régi tagállamaiban a részmunkaidőben foglalkoztatottak az öszszes munkavállaló közel ötödét teszik ki. Magyarországon és a kelet-közép-európai térség többi államában ugyanakkor túlságosan kevés a részmunkaidős álláslehetőség, jóllehet ez az igen alacsony foglalkoztatási ráta emelésének egyik kézenfekvő eszköze lehetne.

Napi Gazdaság

Az elmúlt hónapok tőzsdei visszaesését kihasználva alaposan feltankoltak hazai részvényekkel a hazai befektetők, miközben a külföldiek csökkentették portfóliójukban a magyar papírok arányát. Feltehetőleg ebben a magánynyugdíjpénztárak részvényfeltöltési kötelezettsége is szerepet játszott; a pesti tőzsde A kategóriás részvényeinek 19%-a van már magyar kezekben.

Portfolio.hu

Egyre nagyobb erőket mozgat meg az APEH az úgynevezett transzferárazás ellenőrzésére, a büntetésekből pedig szépen kaszál is. A revizorokat folyamatosan képzik. Van olyan eszköz, amivel minimalizálni lehet a kockázatokat, de kevesen ismerik és az eljárás még nem kristályosodott ki. Az egymással szoros kapcsolatban álló vállalkozásoknak mindenféle nyilvántartást kell vezetniük egymás közötti ügyleteikről, annak minden lényeges eleméről, az alkalmazott árról, az ármegállapítás módjáról. Ha az egymás közötti, úgynevezett transzferár eltér a más piaci szereplőknek esetleg megszabott, vagyis piaci ártól, akkor a társasági adóalapjukat módosítaniuk kell a két ár különbségének megfelelően éppen azért, hogy mesterségesen alacsonyan tartott árral ne csökkentsék törvénytelenül az adójukat.