A következő hónapokban a dokumentum javaslatait megvitatják, és egyeztetnek a köz- és a felsőoktatás különböző szakmai testületeivel is. Arató szerint olyan javaslatokkal állnak majd elő, amelyek az érettségi-felvételi rendszer egyszerűsítését, ésszerűsítését célozzák, s a minőséget is erősítik.

A lap arról is ír, hogy keményen bírálják a szakemberek az oktatás sokadik megreformálására irányuló Új tudás programot. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a kezdő tanárok radikális béremelése a többi pedagógus fizetésének ugyanolyan mértékű növelése nélkül súlyos bérfeszültséghez vezet, ráadásul nem éri el célját, mert a magas fizetés mellett kevesebb fiatalt fognak alkalmazni. A Fidesz szerint az emelésnek nincs fedezete, így újabb tömeges elbocsátások várhatók. Hiller István oktatási miniszter a program egyik alapelemét, a pedagógusok bérének drasztikus emelését azzal indokolta, hogy e lépéssel a szellemi elit tagjait is motiválni lehetne arra, hogy a jogász és a közgazdász szak helyett pedagóguspályára menjenek, jelenleg ugyanis nagyrészt csak azok választják ezt a szakmát, akiket nem vesznek fel máshova. Ezt mutatják a felvételi pontszámok is: a tanárképzésekre a legtöbb esetben nagyon gyenge teljesítménnyel is be lehet kerülni.

A magyar fogyasztók döntő része már kihasználja a piacgazdaság nyújtotta bővebb árukínálat előnyeit, igaz, közülük is csak kevesen élik meg élményként a vásárlást - írja a Népszabadság. Egy a közelmúltban elkészült elemzés szerint a hazai fogyasztók között legnépesebbnek mondható az a réteg, amely őrzi vásárlási szokásait, és kis boltokban óvatosan költi el a pénzét, vagyis távol tartja magát a kísértéstől. Ez a kör jellemzően idősebbekből, kisvárosban élőkből és kevésbé tehetősekből áll. A fogyasztói attitűd egyik kutatója, Töröcsik Mária a lapnak úgy fogalmazott a magyar vásárló sokat tanult az elmúlt két évtizedben, azt például már érti, vagy legalábbis megtapasztalta, hogy mit jelent a 200 százalékos THM. Ugyanakkor még mindig kevesen nyugodnak bele a "vásárlói palettán megszerzett helyükbe", vagyis nem annak örülnek, amit megvehetnek, hanem azért szomorkodnak, amire nem jutott elég pénzük.

Mivel nem kapta meg az 1,6 milliárd forintos uniós támogatást a pécsi Európa Kulturális Fővárosa programoz kapcsolódó bor-skanzen, biztosan nem épül meg 2010-re - írja a Napi Gazdaság. Ez újabb érvágás a város számára, ugyanis a hétmilliárd forintos beruházás szerves része lett volna a fesztiválsorozatnak. A bor-skanzen atyjának számító Matyi Dezső a pécsi fejlesztés elmaradása helyett cége, az Alexandra-csoport romániai terjeszkedésével vigasztalja magát, a határon túl tizenegy új boltot tervez nyitni.

A Világgazdaság azt írja: ez már nem játék - a szegénység mélyülésén és az éhínség növekedésén keresztül világszerte kétmilliárd embert érint az élelmiszerek elmúlt hetekbeli drágulása. A rizs ára az előző fél évben 76, a kukoricáé pedig 53 százalékkal emelkedett. Most létszik, mire képesek a nagy tőkeáttétellel befektető hedge fundok, amelyek az évtizedekig többé-kevésbé kiegyensúlyozottan működő élelmiszerpiacra csak az elmúlt hónapokban szabadultak rá. Eközben az agrártárca szerint gabonából akár 16 millió tonnás terméseredményre is számítani lehet, ez 43 százalékkal haladná meg az évtizedes átlagot, és csaknem kétszerese lenne a tavalyi hozamnak. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság súlya alacsony, alig négyszázalékos a magyar GDP-ben, ekkora termésnövekedés már érezhető mértékben gyorsíthatja a GDP növekedési ütemét.