Európának lelke kell, hogy legyen, és ezt a 27 tagország kultúrája adja - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a Külügyminisztérium és az EU Tájékoztató Szolgálat által szervezett rendezvény egyik védnöke.

A házelnök utalt Robert Schumannak, az Európai Unió atyjának szavaira, miszerint Európának nem szabad megmaradnia egy technokrata vállalkozás szintjén, kell, hogy lelke legyen. Szili Katalin szerint ez a gondolat ma is érvényes.

Szili Katalin szerint az európai kultúrák kölcsönhatása biztosíthatja az egymás iránti toleranciát, ez vezethet el a megbékéléshez, és ez jelentheti Európa stabilitását. "Kultúrák párbeszéde, egymás tisztelete, ez adhatja a lelkét Európának" - fűzte hozzá.

Göncz Kinga külügyminiszter, a konferencia másik védnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai és a nemzeti identitás nem zárja ki egymást.

Megjegyezte: sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy identitás határozza meg az emberek életét. Meg kell tanulnunk, hogy az emberek, a népek identitása sokszínű, nagyon sok minden belefér, olyan, mint egy mozaik - jelentette ki a diplomácia irányítója.

A külügyminiszter szerint az európai értékek, a tolerancia, a szabadság arról is szól, hogyan tudjuk elfogadni mások identitásait.

Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke úgy vélte, a nyitottság, a szolidaritás és a kulturális sokszínűség az a három tulajdonság, amelyet az európai identitás alapjának kell tekinteni.

A történész szerint az európai kulturális integráció azt az értelmiségit fogja becsülni, aki képes saját nemzeti kultúráját közvetíteni az EU felé, ugyanakkor haza felé a világkultúrát közvetíti.

Glatz Ferenc kitért arra, hogy egy kis kultúra fenntartása sokkal több pénzt igényel, mint egy nagy kultúráé, például egy angol szótárat sokkal többen megvesznek, mint egy magyart. Nem lehet a piac mindenható erejében bízni - hangoztatta, hozzátéve: át kell gondolni a kultúrpolitikát.