A 2005-ös adatok alapján elkészített jelentés a demográfia, a foglalkoztatottság, a lakhatás és a jövedelmek területére terjed ki; általánosságban a mutatók mindegyikében a skandináv állnak a legjobban, a balti országok a legrosszabbul, Magyarország pedig a középmezőnyben található.

Vannak területek, amelyekben Magyarország kicsúszik a középmezőnyből. Ilyen például a foglalkoztatottság, ugyanis a 60 százalékos magyarországi foglalkoztatottsági arány a vizsgált uniós országok közül a legalacsonyabb.

A jelentés szerint szoros összefüggés van az iskolázottság és a foglalkoztatottsági esélyek között, minden államban egyértelműen javítja az esélyeket a magasabb végzettség, főleg a diploma.

Magyarországon sok olyan háztartás van, amelyben a család valamennyi tagja dolgozik, és sok olyan is, amelyben egyik sem. Ez a munkaerőpiac jellegével is összefüggést mutat, ugyanis Magyarország munkaerőpiaca túlmodernizált, képtelen felszívni az alacsony végzettségűeket.

Jövedelmi szempontból Magyarország ugyancsak a középmezőnyben található. A jövedelmi különbségek nem kiugróan nagyok, de az éves nettó átlagjövedelem az uniós átlag alatt van. Magyarországon csak a legfelső egytized életszínvonala éri el a fejlett nyugati államok középosztályáét.

A Tárki vezérigazgatója, Tóth István György reméli, hogy a kiadvány felkelti a külföld érdeklődését is.