A csütörtökön átadott börtönben 700 ember elhelyezésére van lehetőség. A szegedi Közép-Európai Építő és Szerelő holding Zrt., azaz a KÉSZ által épített létesítményben tanulásra és munkavégzésre is lehetőséget kapnak az elzártak.

Ez az első, PPP-programban, vagyis az állami és a magánszektor együttműködésével épült büntetés-végrehajtási intézet. A magánbefektető az elkövetkezendő 15 évben az üzemeltetésben is részt vesz, a többi mellett az élelmezésbe, az oktatásba és a rabok foglalkoztatásába kapcsolódik be. Emellett mosat, biztosítja az egészségügyi ellátás technikai hátterét, gondoskodik az épület fenntartásáról, karbantartásáról. Ezért az állam évente 1,9 milliárd forintot fizet, 15 év után azonban az épület továbbra is a magánbefektetőé marad.

Tikász Sándor ezredes, a börtön parancsnoka az InfoRádióban elmondta: a hagyományos őrzési feladatokat továbbra is állami alkalmazottak látják el a jelenleg már 620 rabnak otthont adó intézményben, amely fegyházként, börtönként és fogházként egyaránt funkcionál. Fegyőrök vesznek részt az őrzésben, a rabok szállításában és az egészségügyi ellátásukban is.

A legmodernebb biztonságtechnika

Elektromos jelzőrács, nyitásérzékelők, térfigyelő kamerák, úgynevezett szökésjelzők - a többi mellett ezekkel szerelték fel az épületet. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetője, Fok Róbert az InfoRádióban elmondta: az intézménybe modern, számítógépek által vezérelt biztonságtechnikai rendszert építettek be.

A kerítés és az úgynevezett bástyafalak mentén áthatolás-jelzőket helyeztek el, az ajtókon pedig olyan érzékelők vannak, amelyek jelzik azok helyzetét, vagy azt, hogy átment-e rajtuk valaki.

A cellákban és a rabok által használt helyiségekben az ablakrácsokba szerelt érzékelők adnak jelzést az őrök számára, ha megpróbálják kibontani azokat. Ebbe a börtönbe valószínűleg mobiltelefont sem tudnak majd becsempészni a raboknak, ugyanis ezek érzékelésére is kiépítettek egy rendszert.