Az ünnepekkor kikapcsolnak és mással foglalkoznak az emberek, mint a hétköznapokban - mondta az InfoRádiónak László János társadalompszichológus.
A szakember szerint elterjedtebbé vált a világiasabb ünneplés, ám vannak, akik az ilyen jeles napokat a transzcendens, fizikai világon túlmutató, az istennel való kapcsolatra vonatkozó gondolatoknak és élményeknek szentelik. Mások családi körben, közösségben oldódnak, és vannak, akik egyáltalán nem ünnepelnek.
Az újjászületés ünnepe
A szakértő úgy véli: érdemes készülni, ráhangolódni az ünnepre, összeszedni a gondolatokat, lenyugtatni az érzéseket. Ez alkalom a reflexióra, vagyis a dolgok átgondolására, átérzésére - fűzte hozzá László János.
Az ünneplés alapvetően közösségi esemény, az ünnepi szokások, rítusok kialakulásának funkciója van az emberi társadalom életében: ez adja az ember önazonosságát, a csoporthoz tartozást, és segít, hogy meg tudjon küzdeni azokkal a szorongásokkal, fenyegetésekkel - például a halállal -, amelyek benne élnek - magyarázta társadalompszichológus.
A húsvét az újjászületés ünnepe, ezt átérzik az emberek akkor is, ha nem vallásosak. "Az az érzés, hogy tovább élünk, hogy nem szűnünk meg, ezt rítusokba öltjük" - mondta László János.
Közösségként
Sokan vannak, akik már tehernek érzik az ünnepekhez kapcsolódó rítusokat, például a húsvéti locsolkodást. A társadalompszichológus szerint ennek oka az, hogy ma már nemcsak a köznapokban, hanem az ünnepeken is igyekszünk törekedni, teljesíteni, adni és jól megszervezni az eseményt.
Akik nem akarják, hogy locsolók állítsanak be hozzájuk, azt gondolják, hogy ők nem akarnak részt venni ebben a "teljesítményjátékban" - fűzte hozzá a szakértő.
A húsvéti ünnepléshez nem kell vallásosnak lenni, közösségileg kell megélni azt, és átérezni, hogy egy rítusban vesz részt az ember - mondta László János társadalompszichológus.
Hanganyag: Herczeg Zsolt