A bíróság indoklása szerint a három zászlós és a két őrmester 2007. május 4-re virradóra engedély nélkül hagyta el a fővárosi, VIII. kerületi járőrkörzetét, amikor a XIII. kerületbe hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettet.

Az elsőrendű vádlottat ezért 150 ezer, a másodrendűt 120 ezer, a harmadrendűt 105 ezer forint megfizetésére kötelezte, a negyed- és ötödrendűt pedig megrovásban részesítette. Ha a döntés jogerőre emelkedik, és a kiszabott összeget nem fizeti meg az érintett három rendőr, akkor büntetésüket 300-300, illetve 200 nap szabadságvesztésre váltják át.

Az ügyészség hármójukat azzal is vádolta, hogy hivatali visszaélést is elkövetettek, amikor tudomásukra jutott: a lány okmányok nélkül vezetett, nem szabtak ki rá bírságot, nem jelentették fel, vagyis hagyták mentesülni a felelősségre vonás alól, jogtalan előnyhöz juttatták. Ez alól a vádpont alól azonban felmentette a bíróság őket.

A bíróság ítéletében kitért arra, hogy a vádlottak és az intézkedés alá vont lány vallomása alapvetően és lényegét tekintve eltérő. E. Zsanett azt állította: voltak nála iratok, amikor megállították őt a rendőrök.

A nemi erőszakot nem vizsgálta a bíróság

A bíróság előtt korábban tett vallomása szerint az egyik rendőr azt mondta neki: problémák vannak a forgalmijával, de pénzért el tudják simítani ezt. Felidézte: azt mondta a rendőröknek, hogy helyben csak alig több mint kétezer forintja van, otthon van nála pénz, kísérjék őt el a rendőrök. Erre azonban már nem került sor, és a lány állítása szerint ezt követően történt az erőszak.

A bíró hangsúlyozta: az állítólagos nemi erőszakot nem vizsgálta a bíróság, mert az nem volt a per tárgya. Hozzátette: ebben az ügyben a Fővárosi Bíróságnak kell majd döntenie a pótmagánvádas eljárásban.

Valaki nem mond igazat

A bíróság indoklása szerint nyilvánvaló, hogy valamelyik fél nem mond igazat: vagy a rendőrök, vagy E. Zsanett. Miután a bíróság ítéleti bizonyossággal nem tudta megállapítani melyikük mond igazat, a jogszabályban előírt módon, a vádlottak javára kellett dönteniük.

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt munkatársát a történtek miatt felfüggesztették beosztásukból, őket január közepén helyezték vissza a jogutód Készenléti Rendőrséghez.

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának elsőfokú döntése nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a rendőrök valamennyien felmentésért fellebbeztek.