Korántsem kirívó skandalum a miniszterelnöki emlékművek történetében, hogy több mint egy éve halogatják Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök szobrának avatását - írja a HVG. Az 1928-ban, Berettyóújfalun felállított Tisza Kálmán-szobor ügye például még a századfordulón kezdődött. 1906-ban Andrássy Gyula lovas szobrát is csak fél éves csúszással avatta fel Ferenc József.

A köztéri szobrok magyarországi toplistáján a kormányfők mindmáig a sor végén kullognak. A lap összeállításából kiderül: az 1848 óta fungáló 57 miniszterelnök közül máig csupán a rendszerváltás utáni első kormányfőnek, Antall Józsefnek hódolt az utókor tíznél több műalkotással. A listavezető Petőfi Sándor, akinek 140 szobor állít emléket.

A gazdasági racionalitást sokszor felülírják az érzelmek vagy a rövidtávú érdekek az infrastruktúra-szabályozás kialakításában - mondta a Figyelőnek adott interjújában Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemrég lemondott szakállamtitkára.

Hozzátette: lemondásához nem volt köze, hogy ez idáig nem sikerült liberalizálni az árampiacot, a gondolat már korábban felvetődött benne. Mégpedig azért, mert bár az elmúlt években mindegyik hálózatos iparági területen kezdtek átalakításokat, amelyeknek az adófizetők lennének a nyertesei, ám a különböző érdekcsoportok és a szakmai lobbik rendre erősebbnek bizonyultak, így például sem a közösségi közlekedés, sem a vasúti hálózat racionalizálása területén nem történt előrelépés.

A mai építészhallgatók egyetlen esélye, hogy elszippantja őket a külföld, máskülönben elvesznek - állítja Ekler Dezső építész a Heti Válasznak adott interjújában. A pénz és a politika ugyanis fojtogatja a szakmát, ugyanakkor, ha elég sokan elvándorolnak, lesznek olyanok is, akik hazahozzák a kinti tapasztalatokat - tette hozzá.

Ekler Dezső kitért arra is, hogy a hazai egyetemek még mindig jó építész diplomát adnak, az oktatói gárda elkötelezett, és többnyire a szemlélet formálására is van lehetőség. Az egyetemi campusokkal kapcsolatban azonban már nincs ilyen jó véleménnyel az építész. Mint mondta, ezeknek a közösségi tereknek nincs hangulatuk, épp ezért virágzik az egyetemisták körében az underground és a romkocsmák kultusza.