A leminősítésre reagálva a kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminősítő intézet aggodalomra lát okot a népszavazás kimenetele miatt, hiszen érdemben csökkent Magyarország esélye a szükséges szerkezeti reformok végrehajtására. Gyurcsány szerint ezért a leminősítésért a felelősség a népszavazás kezdeményezőit terheli.

Fontos jelzésnek nevezte Veres János pénzügyminiszter is a hitelminősítő pénteki bejelentését. A tárcavezető pénteken, Budapesten sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta: továbbra is határozottan kiáll amellett, hogy nincs lehetőség a költségvetés kiadási szintjének növelésére, egyben megerősítette, hogy az idén az államháztartás hiánya a GDP 4 százaléka alá csökken.

Elmondta, ma már jól látható, hogy a népszavazás nemcsak 5 milliárdba, a népszavazás költségébe kerül az országnak, hanem sokkal többe; sokkal többet kell ugyanis a közös adóforintokból adósságszolgálatra fordítani.

Ez az első világos és egyértelmű piaci reagálás a vasárnap történtekre - utalt a népszavazásra, illetve az újabb népszavazással kapcsolatos ellenzéki fenyegetésre.

Másfél év után "rontottunk" megint

A világ legnagyobb hitelminősítője kevesebb mint másfél évvel a negatív kilátás stabilra javítása után, pénteken rontotta ismét leminősítést valószínűsítő negatívra a szuverén magyar adóskockázati besorolás kilátását arra a véleményére hivatkozva, hogy romlottak a tartós közfinanszírozási konszolidáció perspektívái.

Elemzésében az S&P kiemeli, hogy erősödik a költségvetési reformmal szembeni politikai ellenállás. Jóllehet a március 9-ei népszavazás kimenetele nem fogja érdemben növelni az idei államháztartási hiányt, mégis megerősíti, hogy "csökken a magyarok vágya a konszolidációs folyamat továbbvitelére".

A Standard & Poor's szerint a legutóbbi, "rosszul időzített" - a GDP-érték 0,7 és 1,4 százaléka közötti összegnek megfelelő - 2009-es adócsökkentési elképzelések is ebbe az irányba mutatnak.