A hosszú távú áramvásárlási szerződések megléte, a rendszer-irányító és a hálózat függősége, a magas import árak és a kicsi magyarországi piac akadályozzák, hogy valódi verseny alakuljon ki a villamosenergia piacon - mondta az InfoRádiónak Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnök-helyettese.

A hivatal szerint a hosszú távú áramvásárlási szerződések keretében a magyar erőművek termelésének több mint 70 százaléka Magyar Villamos Művek kereskedelmi rendszerébe - másképp nagykereskedőhöz - kerül, így pedig nem alakulhat ki valódi árverseny a szolgáltatók között. A rendszer-irányító és a hálózat, azaz a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pedig szintén az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek csoport része, így azonban függ a piac legnagyobb szereplőjétől.

Ha ezeket a viszonyokat megszűntetnék, akkor Nagy Márta szerint kialakulhatna a közvetlen kapcsolat a felhasználók, a szolgáltatók, valamint az áramtermelők között, ami a január 1-jén hatályba lépő törvény alkotóinak szándéka volt.

"Hát a törvény abszolút üresen mondta, mert azt mondta, hogy a hosszú távú szerződésekkel rendelkezők - egy ilyen van az MVM - és a szabad kapacitással rendelkezők - ilyen nincs, mert le van kötve a kapacitásuk - azok vigyék aukcióra az áramot. Ez a törvényi szabályozás, ha valóban közvetlen kereskedelmi formák léteznének, akkor nem is volna rossz. Csak az egyik nulla, a másik az egyetlen a többes szám helyett. Ez a valódi probléma benne" - hangsúlyozta.

Azonban annak, hogy az új befektetők révén több legyen a kínálat, és korszerűbb termelők jelenjenek meg, komoly akadálya, hogy kicsi a magyarországi piac. Európa jelenleg regionális árampiacokba szerveződik, ahol vonzóbb méretű piacokat tudnak felajánlani a befektetőknek. Így Nagy Márta szerint Magyarországnak is kapcsolódnia kéne egy regionális piachoz.