A kormány jelenleg az egészségbiztosítási pénztárak rendszerének előkészítését végzi: megalapítja a 22 pénztárat, nyáron pedig - egy közbeszerzési eljárással kiválasztott tanácsadó cég segítségével - értékesíti ezek 49 százalékos, kisebbségi tulajdonrészét - mondta az InfoRádiónak az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.

Kincses Gyula közölte: a 2008-as év a pénztárak szerkezetének, infrastruktúrájának kialakításával és az engedélyek beszerzésével telik el, a biztosítottak leghamarabb 2009. január 1-jén találkoznak a rendszerátalakítás jeleivel, ekkortól kapnak értesítést arról, hogy melyik pénztárhoz kerültek.

A megalakuló pénztárak részvénytársaságok lesznek, amelyekben a 51 százaléknyi forgalomképtelen részvény mellett 49 százaléknyi forgalomképes lesz. Ezek névértéke összesen 20 millió forint, a kisebbségi részt azonban sokkal magasabb áron értékesítik majd - magyarázta az államtitkár.

Az árat az szabja meg, hogy azon a területen, amelyhez az adott pénztárat rendelték, hányan laknak: a részvénycsomag minimális vételára annyiszor 12 ezer forint - tette hozzá Kincses Gyula.

Visszavágynak?

Önmagában a népszavazás eredménye, a vizitdíj és a kórházi napidíj esetleges eltörlése - azon túl, hogy némi finanszírozási nehézséget okoz - a reform lényegét nem érinti, nem akasztja meg azt, a folyamatokat sem jogilag, sem technikailag nem lehetetleníti el - jelentette ki az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.

Kincses Gyula úgy véli: az emberek március 9-én nem 300 forintról, hanem arról döntenek, hogy hogyan lehet alkalmazkodni a megváltozott gazdasági rendszerhez, és versenyképesnek maradni a globalizált piacon, úgy, hogy közben az igazságosságot, a szolidaritást és hatékonyságot egyszerre lehessen megvalósítani.

A népszavazás annak kinyilvánítása, hogy visszavágynak-e az emberek az ingyenesség időszakába - mondta az államtitkár, hozzátéve: az ingyenesség legsúlyosabb hatása, hogy az egyének öngondoskodási törekvését, a saját maguk iránt érzett felelősséget csökkenti.

Kincses Gyula hozzáfűzte: a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról tartott voksolás jogi értelemben csak ezekről a kérdésekről dönt, eszmeileg azonban mélyebb értelme lehet.