A jelentést Magyarországnak február 1-ig kellett eljuttatnia az UNESCO párizsi központjába. A közlés szerint a dokumentum a tervezett szerencsi erőmű mellett foglalkozik "más, a borvidék világörökségi értékeit potenciálisan veszélyeztető erőműtervek által felvetett problémákkal" is.

A vizsgálat alkalmával megállapították, hogy a beruházó jogerős építési engedéllyel rendelkezik, az építkezés helyszíni előkészítése megkezdődött; ugyanakkor az eddig elvégzett munkák visszafordíthatatlan beavatkozással még nem jártak.

A rendelkezésre álló anyagok, információk elemzése alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy a tervezett erőmű a kibocsátott anyagokkal, a közlekedési terheléssel és a látképpel biztosan nem károsítja-e a helyszín integritását, nem jár-e negatív következményekkel a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése szempontjából - olvasható a közleményben.

Ezért döntés született arról, hogy összetett hatástanulmányra van szükség, amelynek feladata a világörökségi helyszín értékeire várható hatás és a környezethez, tájhoz való illeszkedés felmérése; a helyszín megőrzési állapotának és a közlekedési terhelés alakulásának komplex elemzése; valamint a korábban kialakult "tájsebek" helyzetének nyomon követése.

A jelentés megállapításai között szerepel, hogy a világörökségi helyszín kezelő testülete, a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj 27 települési önkormányzatát magába foglaló Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület 2003-ban egyhangú döntéssel elfogadta a helyszín kezelési tervét, amelynek követésével elkerülhető lett volna az értékvédelem és a tervezett fejlesztés között kialakult ellentét.

A vizsgálat szerint abban az esetben sem következett volna be a fejlesztés és a világörökségi terület védelme közötti ütközés, ha a szerencsi önkormányzat nem módosítja a település helyi szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát célzottan a beruházás befogadásának érdekében. E módosítások meghatározó eleme a zöldterületi besorolás korábbi megváltoztatása, valamint a beépítési magasság megemelése 9 méterről 30 méterre.

Aggódnak a szakmai testületek

A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a hatóságok az engedélyezési eljárásokon a beruházás lehetséges hatását környezetvédelmi, építési és műszaki-biztonsági szempontból csak külön-külön vizsgálták. Jelenleg egyik eljárás keretében sem előírás, így nem is készült a világörökségi helyszín egyetemes kiemelkedő értékeire vonatkozó hatástanulmány.

Ugyanakkor szakmai testületek (ICOMOS, Észak-Magyarországi Területi Tervtanács) fenntartásaiknak és aggályaiknak adtak hangot a borvidék adottságait féltve. Különösen nagy veszélyt látnak abban, hogy a szokatlanul nagy teljesítményűre tervezett erőmű működéséhez szükséges jelentős mennyiségű biomassza termelése és beszállítása még tovább növelné a közúti közlekedés okozta, jelenleg is a kritikus határhoz közeli környezeti terhelést.

Magyarország a jelentésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a megállapítások alapján elindítja, illetve felgyorsítja a világörökségre vonatkozó jogszabály alkotási munkát; a további vizsgálatok eredményének függvényében tesz az értékek megóvása érdekében szükségessé váló lépéseket.

Az UNESCO minden fejleményre kíváncsi

A tájékoztatás szerint Magyarország vállalta azt is, hogy a tervezett beruházást illetően a jelenlegi jogszabályi környezetben is mindenki számára elfogadható intézkedéseket tesz a világörökségi értékek megőrzésére; minden további fejleményről az UNESCO Világörökség Központ útján tájékoztatást ad az UNESCO Világörökség Bizottság számára.

Fejérdy Tamás, a KÖH helyettes vezetője korábban az MTI-nek elmondta, a világörökségi helyszíneket érintő végrehajtási irányelvek egyik pontja kimondja: ha valamely helyszínen nagyobb arányú fejlesztést terveznek, azt jelezni kell. Ezt megtette a civil szféra és megtették ők is.

Az UNESCO Világörökség Központtól reagálásként érkezett az a felkérés, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága adjon úgynevezett megőrzési állapotjelentést a tokaji helyszínről. A jelentést a tervek szerint a nyár közepén tárgyalja a nemzetközi bizottság.