Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
322.07
bux:
0
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Február 1-jétől bármikor lehet vasutassztrájk

Február 1-jétől sztrájkot hirdet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete. Hogy pontosan melyik napon kezdik meg a munkabeszüntetést, még nem lehet tudni. Gaskó István elmondta: a dátumot előre tudatják majd az utazókkal. A MÁV vezérigazgatója szerint viszont jogtalanok a követelések.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete meghirdette a sztrájkot február 1-jétől, de hogy pontosan mikor teszik le a munkát, arra vezetőjük, Gaskó István egyelőre nem tudott válaszolni.

A VDSZSZ elnöke a követeléseikről elmondta: korábban abban állapodtak meg a vasúttársaság vezetőivel, hogy valamennyi vasutas részesül a MAV-Cargo privatizációjából származó bevételekből, a MÁV azonban most ezt nem akarja betartani.

Elmondta azt is: a korábbi gyakorlat az volt, hogy ha egy tevékenységi kört egy új cégbe szervezett át a közlekedési vállalat, akkor a dolgozók automatikusan 10 százalékos fizetésemelést kaptak, így kompenzálták őket a megnövekedett munkaerőpiaci kitettségért. Most azonban az újonnan alakuló cégek ennek nem akarnak eleget tenni.

Gaskó István elmondta azt is: egyelőre sikertelen a MÁV vezetésével folyó tárgyalás a sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásokról. Az egyeztetés szerdán folytatódik.

Utoljára december 17-ére hirdettek határozatlan idejű munkabeszüntetést a vasutasok, a sztrájkot azonban egy napon belül felfüggesztették. Akkor a több mint 14 ezer beosztott munkavállalóból 996 sztrájkolt, azaz 7,1 százalék. Ez 700 millió forintos kárt okozott a vasúttársaságnak.Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója szerint jogilag és gazdaságilag megalapozatlanok a VDSZSZ sztrájk követelései, elfogadhatatlan a február elsejétől meghirdetett gördülő sztrájk is, mert az utasok kiszolgáltatottságához vezet.

Az MTI-nek nyilatkozva Heinczinger István elmondta: a VDSZSZ követelése - a munkáltató által megajánlott 6,9 százalék és a kiszervezés miatt követelt 10 százalékos bérfejlesztés - 17 százalékos béremelést jelentene. Ehhez jönne még a MÁV Cargo Zrt. privatizációjából követelt 2,5 havi bér kifizetése, ami 30 milliárd forint kiadás a MÁV Zrt-nek - mindez a vasút működésében jelentős tétel.

A MÁV Zrt. vezérigazgatója indokolatlannak tartja a VDSZSZ követelését azért is, mert a jogutódként működő kiszervezett cégeknél a dolgozók továbbra is élvezik a MÁV-nál korábban megszerzett szociális és jóléti juttatásokat, ezért elfogadhatatlan a 10 százalékos többletkövetelés.

A MÁV Cargo privatizációs bevételéből történő részesedés kapcsán a vezérigazgató kifejtette: a MÁV Cargo dolgozói a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében részesednek a privatizációs bevételből. Jogszabály szerint MRP szervezet csak a saját vállalatának eladásból kaphat pénzt, ezért jogszabályellenes lenne, ha más vasúttársaság dolgozói is kapnának a Cargo privatizációs bevételétből.

Heinczinger István utalt arra is, hogy a magyar privatizáció mintegy 20 éves története során nem volt még példa hasonló esetre, ha a VDSZSZ követelése teljesülne, akkor bárki bármikor előállhatna hasonló igénnyel.

A MÁV Zrt. vezérigazgatója elmondta, vizsgálják, hogy jogszerű-e a bejelentett gördülő sztrájk. Véleménye szerint a sztrájkjognak megvannak az alapelvei, ha nem közlik időben a sztrájk kezdetét, az a joggal való visszaélést is jelentheti.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tóth Gábor: az állami egészségügyi ellátás jelenleg megkerülhetetlen

Tóth Gábor: az állami egészségügyi ellátás jelenleg megkerülhetetlen

Az állami és a magánellátás hosszú távon csak úgy választható szét, ha az állami orvosfizetések fel tudják venni a versenyt a magánszektoréval – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója, Tóth Gábor. Beszélt a kórházi fertőzések ügyéről is.

Izgalmas dupla ülést tart hétfőn az Országgyűlés, szavaznak a legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltánról is

Rendkívüli és rendes ülést is tart az Országgyűlés hétfőn, és a döntések is rendkívüliek lesznek: reggel szavaznak Hankó Balázs (Fidesz), Seszták MIklós (KDNP), valamint Magyar Péter miniszterelnök és Gurzó Mária (Tisza) mentelmi jogáról, majd voksolnak az államfő által legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltánról is, várhatóan a Ház nem választja meg a jelöltet. A „rendes” ülés 13 órakor Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.28. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tisza-kormány: jönnek az NVVH első nagy bejelentései, de kik vannak célkeresztben?

Tisza-kormány: jönnek az NVVH első nagy bejelentései, de kik vannak célkeresztben?

Két ülést is tart hétfőn az Országgyűlés: a Tisza Párt által kezdeményezett délelőtti rendkívüli ülésen Magyar Péter miniszterelnök, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós volt miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről dönthetnek. Magyar esetében lopás, Hankó ügyében hűtlen kezelés, Sesztáknál pedig hivatali vesztegetés miatt kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész helyettese. A parlament várhatóan titkos szavazással dönt a legfőbb ügyész személyéről is, az államfő Szathmáry Zoltánt jelölte a posztra. Újabb nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására. Egy ügyészségi feljegyzés szerint a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz, valamint Szathmáry Zoltán testvéréhez is elvezetnek. Az Országgyűlés délután a múlt héten megkezdett rendes ülését folytatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×