Két magyar kutató, Orosz Gábor és Stépán Gábor cáfolta a korábbi vélekedéseket a forgalmi dugók kialakulásáról, amelyek szerint az autók számának növekedése és egy kritikus szint elérése automatikusan torlódáshoz vezet.

Szerintük igazi nagy dugót az vált ki, ha valaki hirtelen, nagyot fékez. Orosz Gábor az InfoRádióban elmondta: az autópályán a 130 kilométeres óránkénti sebességgel haladó járművek között a 100 kilométer/órára való lefékezés már torlódáshoz vezethet.

Ez már akkor is bekövetkezhet, ha egy, a külső sávban százzal hajtó kamionos bevág a belső sávba. A kamion mögött haladók kénytelenek gyorsan, legalább 30-cal csökkenteni a sebességüket. Ráadásul 30-as sebességcsökkenés csak az első autóra igaz, a mögötte haladók ennél nagyobbat fékeznek; és minél hátrébb van valaki az első fékező járműtől, annál inkább bele kell taposnia a fékbe.

Ez azt is eredményezi, hogy a dugó nem egy adott helyen vesztegel, hanem hátrafelé terjed, méghozzá nem is akármilyen sebességgel, nagyjából 20 kilométer/órával.

Elképzelhető, hogy valaki fél órával az első fékezés után hajt bele a torlódásba, és sejtelme sincs arról, mi okozta a dugót.

A torlódás kialakulása tehát attól függ, hogy milyen erősen fékeznek az autósok. A magyar kutatók természetesen nem csak eddig jutottak el, hanem már a megoldáson is gondolkoznak.

Szerintük a dugók megelőzhetők azzal, ha az autókba speciális számítógépek kerülnek, amelyek az embernél sokkal hatékonyabban képesek felmérni, hogy mekkora fékezésre van szükség. A computer a követési távolság és a sebesség segítségével határozná meg a szükséges lassulást.