A Népszabadság szerint egyelőre egyetlen szocialista képviselő sem kért felmentést a december 17-i szavazás frakciófegyelme alól. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi reformtörvényt, illetve annak módosító indítványait az MSZP - elméletileg - teljes egységben fogja megszavazni. Arra lehetőségük van a képviselőknek, hogy a jelezzék a frakcióvezetésnek: a parlamenti csoport álláspontjától eltérő véleményük van, ezért másként szavaznak. Aki azonban ezt nem teszi meg, az megsérti a frakciófegyelmet és pénzbüntetésre számíthat. Ezt a szabályt nevezte alkotmányellenesnek Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, aki egyben felajánlotta, hogy - ha ez az akadálya a törvény elutasításának - sztrájkalapjukból kifizetik a büntetést. A szocialista frakciótagok felháborodva utasították vissza az ajánlatot, bár a Népszabadság forrásai szerint nem ez zárta össze a parlamenti csoportot. "A megállapodás és a törvény átengedése a koalíció ára. Ezt mindenki tudja. Amennyire lehet, agyonmódosítottuk a csomagot. Ha ez a törvény elbukik, az a koalíció végét jelenti. Ezt pedig senki nem kockáztatja" - fogalmazott a lap egyik frakcióforrása.
A Magyar Nemzetben az olvasható, hogy bár a kormányzati negyed helyszínválasztását korábban azzal indokolták, hogy a beruházás átformálja a Nyugati pályaudvar környékét, mostanra egyre inkább úgy tűnik, hogy a presztízsépítkezéshez rendelt közlekedésfejlesztési feladatok nagy részét megspórolná a kabinet. A lap úgy tudja, hogy a kormány már csak a Podmaniczky utca kiszélesítését vállalja, ám ez nem oldja meg a majdani közlekedési problémákat. Budapest hatodik kerülete, a kincstár és a főváros vezetői ma válságtanácskozáson vitatják meg a beruházás ügyét. A Magyar Nemzet információja szerint a főváros kihátrálna a terv mögül, de a kormány jelezte: ha nem sikerül keresztülerőltetni a projektet, akkor gondok lesznek a 4-es metró finanszírozásával.

A Világgazdaság azt írja: kilencszázmillió forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy a régiók helyi szinten, saját maguknak határozzák meg a szakmaszerkezetet, s a gazdaság igényeihez alakítsák a szakképzés oktatási struktúráját. Erre szükség is van, mert régiónként más és más szakmunkásból van hiány. Ez nem magyarországi specifikum: Európa nyugati részén már régebben, a kelet-közép-európai térségben egyre növekvő mértékben okoz problémát. Magyarországon történtek lépések - igaz, nem elegendő. A kamara például 2004-ben 16, az idén 11 hiányszakmát vett át a szociális és munkaügyi tárcától, s továbbiak átvételéről tárgyalnak. Sőt a gazdasági tárcával is megkezdődtek az egyeztetések, hozzájuk tartoznak ugyanis az informatikai szakmák, amelyek tudás- és vizsgaanyagát a kamara szintén megújítaná. Míg 1990-ben a korosztály fele végzett szakiskolában, ma húsz százalék.