Tóth Zoltán a népszavazási kezdeményezés jogi forgatókönyvét ismertetve elmondta: az Országos Választási Bizottság (OVB) döntésének kihirdetése után három nap jogorvoslati határidő áll rendelkezésre, ezalatt bárki kifogással élhet a határozat ellen. (Élt is, mindhárom kérdést megtámadták.)

Ezután a Legfelsőbb Bíróság három nap alatt bírálja el a jogorvoslati kérelmet. Ez a döntés kétirányú lehet: a kérelmeket elutasítva zöld utat adhat a népszavazási kezdeményezés előrehaladásának, vagy az indítványokat elfogadva megsemmisítheti az OVB döntését. Utóbbi esetben megszakad a kezdeményezés útja.

Ha zöld utat kap a kezdeményezés, ahogyan az most is történt, akkor az OVB vezetője a jogerős döntéssel együtt megküldi a népszavazási kezdeményezést a parlament elnökének, aki konzultál a parlamenti pártokkal.

Az LB után a parlament dönt

Ezt követően a parlament plenáris ülésén kell dönteni a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezt a döntést még meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon, végső soron a taláros testület mondja ki a népszavazás megtartásának vagy elutasításának kérdésében a döntést - fejtette ki a választási szakértő.

Ezután - 15 napon belül - a köztársasági elnök tűzi ki a referendum időpontját, amelyet a voksolás előtt legalább 43 nappal előbb ki kell hirdetni, maximum 90 napon belül meg kell tartani a népszavazást.

Télből a nyárba

Tóth Zoltán szerint, ha minden állami szerv a lehető leggyorsabban cselekszik, és összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését is, akkor már január végén-február elején megtartható a referendum.

A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy reálisabb a március-áprilisi időpont, de "nem lepődne meg", ha csak nyáron szavazhatnának az emberek.

Átlagosan másfél évnyi átfutási idő kell, amíg egy lakossági kezdeményezésű népszavazás megtartható - tette hozzá Tóth Zoltán.