Budapesten a heiligenkreuzi égetőmű felépítéséről is szó volt az osztrák és a magyar kormány együttes ülésén. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter a tanácskozáson azt kérte: máshol épüljön fel a létesítmény. Alfred Gusenbauer kancellár annyit mondott, hogy nem politikai, hanem hatósági kérdésnek tartja az erőmű ügyét, és a megoldásba a magyar lakosságot is szeretnék bevonni. A megbeszélésen tárgyaltak újabb közös külképviseletek nyitásáról és a vasúti fejlesztésekről is. Magyarország schengeni csatlakozásával összefüggésben hangsúlyozták: mélységi ellenőrzéseket tartanak majd a határ mindkét oldalán, Göncz Kinga külügyminiszter pedig azt ígérte, hogy Magyarország garantálja a biztonságot. Az osztrák OMV és a magyar Mol olajipari vállalat közötti vitáról nem volt szó a kormányülésen, de a tanácskozás utáni tájékoztatón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta: a rendezés a két cég ügye, rövid távon azonban nem számít megoldásra.

Az új energiastratégia szerint 2020-ra 14-16 százalékos lehet a megújuló energiaforrások aránya Magyarországon; a kabinet szerdán hagyta jóvá a koncepciót. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője elmondta: csak kevés esély van arra, hogy teljesül az Európai Unió által kitűzött 20 százalékos részarány. Poós Miklós hozzátette: jelenleg valamivel több mint 4 százalék az alternatív energia aránya.

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a koalíciós képviselők szavazataival a közműdíjak egy részének inflációt meghaladó emeléséről szóló javaslatot. A vízdíj és a BKV-tarifa emeléséről csak a következő, december 20-ai ülésen döntenek. Budapesten január elsejétől a szemétdíj 13,7 százalékkal, a csatornadíj 9,9 százalékkal, a szennyvíz-szippantás ára pedig 8,6 százalékkal emelkedik. Az önkormányzat temetkezési részvénytársaságánál a kegyeleti közszolgáltatások jövőre 9,3 százalékkal drágulnak. A temetkezés szabadáras szolgáltatásainál 10 százalékos lesz az árcsökkenés. Az ellenzék elsősorban azt kifogásolta, hogy a díjemelések meghaladják az infláció mértékét. A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta azt az előterjesztést is, amely szerint a Szabadság híd felújítása két hónappal tovább tart és legfeljebb 600 millió forinttal többe kerül majd.

Határozatlan idejű sztrájkot hirdet december 6-ától az egri kórház sztrájkbizottsága, ha a fenntartó Heves megyei közgyűlés nem vonja vissza az intézmény működtetésére kiírt pályázatot. Szabó Pál, a sztrájkbizottság elnöke azt mondta: a javaslat alkotmány- és törvénysértő, az egészségügyi ellátás ugyanis kötelező állami feladat, amelyet nem adhat át magáncégnek a fenntartó. Hegyaljai Judit, a sztrájkbizottság tagja az InfoRádióban hangsúlyozta: a munkabeszüntetést addig folytatják, amíg az önkormányzat vissza nem veszi a működtetést. Közben az egri önkormányzat jelezte: átvenné a Markhot Ferenc kórház működtetését.

Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a rendőrség annak a 4 éves kisfiúnak az ügyében, aki mandulaműtét után meghalt a kaposvári kórházban. Bíró Gábor, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője azután közölte ezt az Inforádióban, hogy a szülők feljelentést tettek. Előzőleg teljes körű belső vizsgálatot rendelt el az ügyben a Kaposi Mór Oktató Kórház vezetése.

Egy magyar és két ukrán állampolgárt vettek őrizetbe szerdán tiltott uránkereskedelem miatt a szlovák rendőrök a magyar hatóságokkal együttműködve. Orosz István, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának helyettes vezetője az InfoRádióban elmondta: egy férfit Magyarországon, kettőt Szlovákiában vettek őrizetbe. A csoport 1 millió dollárért akarta eladni a valamivel kevesebb mint fél kilogramm por alakú uránt.

Nagy többséggel jóváhagyta az Európai Parlament az unió alapjogi chartáját, amelyet később a közösség reformszerződéséhez csatolnak. Az uniós polgárok alapvető jogait felsoroló chartát december 12-én, Strasbourgban ünnepélyes keretek közt írja alá az Európai Parlament elnöke, az Európai Bizottság vezetője és az uniós országok kormányait képviselő Európai Tanácsnak a soros elnöke. A reformszerződést másnap írják alá a tagállamok állam-, illetve kormányfői Lisszabonban.

Ukrajnában Julija Timosenko lesz az új kormányfő a koalíciós megállapodás alapján. A három évvel ezelőtti narancsszínű forradalomban főszerepet játszó két politikai erő között több heti tárgyalás után született egyezség. A Viktor Juscsenko elnök mögött álló mozgalom és a Julija Timosenko nevét viselő pártszövetség közötti megállapodást 227 képviselő írta alá.

Pakisztánban december 16-án feloldják a november 3-án bevezetett rendkívüli állapotot. Ezt az ázsiai ország újraválasztott elnöke jelentette be néhány órával azután, hogy beiktatták hivatalába. Pervez Musarraf az államfői eskü előtt egy nappal mondott le hadsereg-főparancsnoki tisztségéről, és a hatalmat Asfak Kajani tábornoknak adta át.