Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita

Amit a lakáseladás új szabályairól tudni kell

Változnak a lakáseladással kapcsolatos adószabályok. Ha öt éven belül értékesíti valaki ingatlanát, attól függetlenül, hogy vesz-e új lakást vagy sem, jövedelemadót kell fizetnie. Az ötödik évtől viszont már adómentesen lehet eladni a lakóingatlant. Az adóalap a szerzéstől számított évek számával fokozatosan csökken.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint, ha valaki 15 éve tulajdonosa egy ingatlannak, és eladja azt, akkor nem kell utána 25 százalékos személyi jövedelemadót fizetnie.

Ha azonban 15 éven belül értékesíti ingatlanát, akkor az adó alapja a beszerzési árral csökkentett eladási ár.

A kapott összeget tovább lehet csökkenteni a beszerzési év függvényében. Az így kiszámított adóalap után kellett megfizetni a 25 százalékos személyi jövedelemadót, de csak abban az esetben, ha a lakás eladója nem vásárolt újabb ingatlant a tranzakciót követően.

Ebben az esetben ugyanis, az újonnan vásárolt lakás vételára szintén csökkenti az adó alapját.

Kedvező változás, hogy 2008. január elsejétől nem kell 15 évig várni, mert már 5 év után adómentes lesz a lakáseladás.

Az a szabály változatlanul megmaradt, hogy ha valaki nem vár öt évig, és már korábban eladná ingatlanát, akkor az adó alapja a lakás eladási ára csökkentve annak a beszerzési árával, plusz illetékekkel, illetve a lakás felújítására költött összegekkel.

Nem minden marad azonban változatlan. Jövő évtől az újonnan vásárolt lakás vételárát nem lehet érvényesíteni adóalap csökkentő tételként, vagyis megszűnik a lakásszerzési kedvezmény.

Az adóalap mértéke a megszerzéstől számított évek függvényében csökken. Így ha egy éven belül adja el valaki az ingatlanát, akkor az eladási ár mínusz beszerzési ár 100 százaléka után fizetheti a 25 százalékos személyi jövedelemadót, 90 százaléka után, ha 2 éven belül, 60 százaléka után, ha 3 éven belül, és 30 százaléka után, ha 4 éven belül adja el a lakást.

Könnyítés a jogszabályban, hogy az adóhatóság a magánszemély kérelmére többek között annak jövedelmi és szociális körülményeire figyelemmel, az adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×