Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.83
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Kormányellenes támadás a taszári akáccserje?

Akáccserjék nőnek Magyarország második legkorszerűbb repterének kifutóján - panaszkodik Kaposvár polgármestere, aki úgy véli: a térség számára háromezer új munkahelyet jelentene, ha Taszáron egy cargo bázis jönne létre. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint kormányellenes támadásról van szó.

A taszári légi bázist öt éve nem használják, az állam pedig kivonult a reptér működtetéséből - mondta az InfoRádióban Szita Károly.

Kaposvár polgármestere azt kifogásolja, hogy az állam nem mond le a reptér tulajdonlásáról, de nem is tesz semmit azért, hogy az ország második legkorszerűbb reptere kihasználható legyen.

Szita Károly hangsúlyozta: ígéretet még soha semmire nem kaptak, a kormányzati tisztviselők hangzatos kijelentéseit azonban már nem egyszer hallották arról, hogy a területen egy cargo bázist lehetne létrehozni.

A Somogy Megyei Önkormányzat és Kaposvár ezt szívesen megvalósítaná, hiszen a létesítmény csaknem háromezer embernek adna munkát.

Költenek is a reptér fejlesztésére 1,6 milliárd forintot, ha végre megfelelő választ kapnának a kormánytól arra, mi a szándéka a légi bázissal.

Az államtitkár kormányellenes támadást emleget

Kormányellenes támadásnak tartja a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikában közreműködő államtitkára a kaposvári polgármester állításait arról, hogy az állam semmit sem tesz a taszári légibázis hasznosításáért.

Kolber István az InfoRádióban elmondta: már az sem igaz, hogy öt éves probléma lenne, hisz a bázist 2005 végén zárták be.

Az államtitkár közölte: jelenleg a hasznosítási pályázat előkészítése folyik. Taszárt kétfordulós nemzetközi pályázaton hirdetik majd meg.

Hanganyag: Szabó Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×