Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita

"A koszovói függetlenség sértené a szerb alkotmányt"

A nemzeti kisebbségek és Koszovó helyzete volt a fő témája Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő keddi budapesti megbeszélésnek.

Szerbia és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól, valamint Koszovóról tárgyalt keddi találkozóján Vojislav Kostunica szerb kormányfő, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Az esemény utáni sajtótájékoztatón Vojislav Kostunica elmondta: úgy véli, bővíteni kell Magyarország és Szerbia együttműködését az infrastrukturális fejlesztések, a gazdaság, valamint a kisebbségek területén.

A szerb kormányfő hozzáfűzte: mindig lehet többet tenni azért, hogy egy nemzet külhoni kisebbségeinek helyzete javuljon.

A politikus arról is beszélt, hogy a koszovói függetlenség sértené a szerb alkotmányt; a szerb álláspont továbbra is az, hogy a déli tartomány Szerbia részeként maximális jogokat kapjon

Hozzátette: a kompromisszumos megoldáshoz Pristina és Belgrád egyértelmű együttműködésére volna szükség, az albán oldal azonban nem tesz semmit ebben a kérdésben.

Szerbia eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldás szülessen, az állam minden tekintetben figyelembe veszi a nemzetközi jogot - jelentette ki Vojislav Kostunica.

A találkozó után Gyurcsány Ferenc elmondta: a két ország kapcsolataiban kiemelt helyet foglal el a nemzeti kisebbségek iránt érzett kölcsönös felelősség ügye.

Hozzátette: fontos, hogy a kisebbségek ne konfliktusok forrásai legyenek, hanem gazdagítsák a két országot.

Koszovó kapcsán Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: Magyarország az unió álláspontján van, tehát az lenne a legjobb, ha a helyzet rendezésének alapja a felek megállapodása lenne.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×