Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.83
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

"A koszovói függetlenség sértené a szerb alkotmányt"

A nemzeti kisebbségek és Koszovó helyzete volt a fő témája Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő keddi budapesti megbeszélésnek.

Szerbia és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól, valamint Koszovóról tárgyalt keddi találkozóján Vojislav Kostunica szerb kormányfő, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Az esemény utáni sajtótájékoztatón Vojislav Kostunica elmondta: úgy véli, bővíteni kell Magyarország és Szerbia együttműködését az infrastrukturális fejlesztések, a gazdaság, valamint a kisebbségek területén.

A szerb kormányfő hozzáfűzte: mindig lehet többet tenni azért, hogy egy nemzet külhoni kisebbségeinek helyzete javuljon.

A politikus arról is beszélt, hogy a koszovói függetlenség sértené a szerb alkotmányt; a szerb álláspont továbbra is az, hogy a déli tartomány Szerbia részeként maximális jogokat kapjon

Hozzátette: a kompromisszumos megoldáshoz Pristina és Belgrád egyértelmű együttműködésére volna szükség, az albán oldal azonban nem tesz semmit ebben a kérdésben.

Szerbia eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldás szülessen, az állam minden tekintetben figyelembe veszi a nemzetközi jogot - jelentette ki Vojislav Kostunica.

A találkozó után Gyurcsány Ferenc elmondta: a két ország kapcsolataiban kiemelt helyet foglal el a nemzeti kisebbségek iránt érzett kölcsönös felelősség ügye.

Hozzátette: fontos, hogy a kisebbségek ne konfliktusok forrásai legyenek, hanem gazdagítsák a két országot.

Koszovó kapcsán Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: Magyarország az unió álláspontján van, tehát az lenne a legjobb, ha a helyzet rendezésének alapja a felek megállapodása lenne.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×