Az ELTE Régészettudományi Intézetének adjunktusa elmondta: a legszebb leletek egyike egy díszített pengéjű, tömör markolatú bronzkard négy összeillő darabja volt, de tokosbaltákat, lószerszámokat és számos eszköztöredéket is sikerült összegyűjteniük.

Az ásatást vezető szakember emlékeztetett arra: a hatvanas évek közepe óta ismert baksi lelőhelyen a Kárpát-medence Tiszától keletre fekvő területein elterjedt Gáva-kultúra jelentős települése feküdt az időszámítás előtti XII-X. század között.

V. Szabó Gábor elmondta, a kutatást többek között az tette sürgetővé, hogy a kilencvenes évektől kezdődően Magyarországon kincsrablók kezdtek el kutatni őskori lelőhelyeken bronztárgyak után.

A nyugat-európai műkincspiacon a Kárpát-medencei míves bronztárgyaknak igen magas áruk van, ami sokakat arra ösztönöz, hogy fémkereső műszereikkel az ilyen korú lelőhelyeket fosztogassák.
Számos gazdag, fémedényeket és fegyvereket tartalmazó bronzkincset csempésztek ki az országból már eddig is, noha a törvény tiltja és börtönnel bünteti a régészeti lelőhelyek kirablását - mutatott rá az ásatást vezető szakember.