Az állam 50-100 milliárd forintos bevételt vár a magánbefektetőktől az ellátási területek aukcióján - tudta meg az InfoRádió. Ez azt jelenti, hogy egy lakosért 5ezer forintot kell adnia a vállalkozó kedvű magánbefektetőnek, aki belép majd az egészségbiztosítási piacra.

Az 563 ezer fős Bács-Kiskun megye tehát 2 milliárd 815 millió forintért kelhet el, feltéve, ha senki nem ígért többet.

Ebben az esetben a befektető, ha akar, még vásárolhat megyét bárhol, de csak egyet az ezzel szomszédosak közül. Annak azonban biztosan szükséges másik megyét venni, aki 500 ezernél kevesebb lakossal bíró megyével rendelkezik. Aki például Vas megyét, vagy Zala megyét megveszi, biztosan kell még licitálnia.

Úgy értesültünk, hogy a Pest megyében lévő 4 ellátási területet 4 különböző befektetőnek adnák el. Ha nem kel el mindegyik megye, akkor a licitálásnak lesz egy második fordulója.

Az aukció, amelyet tavasszal rendeznének meg, nyilvános lenne, az egészségügyi tárca tervei szerint így biztosan elkerülhető a vásárlók összejátszása.

Az InfoRádió úgy tudja: a minisztérium 8-10 befektető érdeklődésével számol. A piacra lépési joghoz egy nemzetközi pályázaton kell részt venni, amelyet egy előminősítés előz meg, azért, hogy a tárca meggyőződjön: kellő tőkével rendelkező, az egészségbiztosításban tapasztalatot szerző cégekről, befektetőkről van-e szó.

A megyék elosztása után 3 hónapig tart majd az ügyféltoborzás. A pénztárak két módszert választhatnak.

Egyrészt, hogy saját területükön kampányolnak, így megpróbálják elérni a hozzájuk tartozó lakosokat, vagy nem elégednek meg ezzel és más pénztárak megyéibe is "betörnek".Minimálisan félmillió, maximum 2 millió fővel működhet egy pénztár. Amelyik pénztárnak nincs meg a kellő ügyfélszáma, az eladhatja területét, vagy egyesülhet egy másik pénztárral.

Ezen esetekben is ugyanazt a feltételt kel biztosítani a lakosságnak, amelyet korábban vállalt. Az új rendszer 2009-től indul.

A profitot is szabályozza az állam, az legfeljebb 2 százalék lehet. A hasznot a befektetők nem vehetik ki, hogy meddig, arról még most is zajlanak az egyeztetések.

A pénztárak egyébként jogilag előtársaságok lesznek, mert így nem kell rendelkezniük például ügyfélszolgálattal és több irodával.

A koalíciós szerződés szerint megmarad a 49 százalékos magánbefektetői és az 51 százalékos állami tulajdonrészhányad. Változás lesz viszont az új rendszerben, hogy létrejön az Egészségbiztosítási Pénztárak Országos Szövetsége.

Ennek feladata információink szerint annak megállapítása, hogy a pénztártagok mekkora pénzt tegyenek be a közös alapba. Ennek egy részét drága beavatkozásokra, például szervátültetésekre lehet költeni.

A nemzeti kockázatkezelő alaphoz érkeznek a járulékok, ebből történik a fejkvóták kiszámítása. Ez utóbbi elosztását a fejkvótabizottság végzi, amelynek összetételéről egyelőre kevés információ van.

Ha nem elég a pénztárnak a fejkvóta az igénybevett ellátásokhoz, akkor azt saját pénzéből kell kiegészítenie. A Díjtétel Bizottság arról dönt majd, hogy a biztosítási csomagba milyen korszerű kezelések kerüljenek bele, és milyen elavult beavatkozások maradjanak ki.

Ebben a testületben ott lesznek a pénztárak képviselői, az egészségügyi, a pénzügyi tárca vezetője és a szakma.

Horváth Ágnes az InfoRádiónak azt mondta: a miniszterek a garanciái annak, hogy nem szűkülhet lényegesen a biztosítotti csomag egy esetleges befektetői nyomásra.

A várólisták valószínűleg rövidülnek majd az új rendszerben, mert amelyik pénztárnál a várólista az országos átlagnál hosszabb lesz, annak finanszíroznia kell azt, hogy az átlag alatti számokat elérje.

Az egészségügyi miniszter úgy véli: a jövőben mindenki annyi kezeléshez, vizsgálathoz juthat hozzá, amennyi szükséges, és amennyit a magyar gazdaság elbír. A tárca tervezetét a jövő héten tárgyalja a kormány.