Az állami vagyonról szóló törvény értelmében az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására jön létre a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a vagyon kezelését és a további privatizáció operatív feladatait pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. veszi át. Az új vagyonkezelő intézmény jövő év január 1-jétől működik majd.

A jelenlegi vagyongazdálkodással foglalkozó szervezetek, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve a Nemzeti Földalapot kezelő szervezet ez év végéig tevékenykedik.

Nagy János hangsúlyozta: szakszerű, hatékony tanácsot szeretne szervezni, amely egy év alatt áttekinti a teljes állami vagyont, és megteremti a hatékony gazdálkodás feltételeit.

"A tanács munkájának szakszerűnek és hatékonynak kell lennie, mielőbb meg kell alkotni az állami vagyon naprakész, pontos nyilvántartását" - jelentette ki.

Nagy János a tanács előtt álló első feladatok közé sorolta az állami vagyon hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó, középtávú stratégia megalkotását, illetve az új, integrált szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. létrehozását.

Nagy János elmondta: több mint 10 ezer milliárd forint nyilvántartási értékű állami vagyonról van szó.

A törvény szerint a testületnek jövő év végéig kell áttekintenie a teendőket és elvégezni a vagyonelemek átvilágítását.

Nagy János kiemelte: ez feszes munkatempót diktál majd a tanács számára. Hozzátette: arra törekszik, hogy a három szervezet integrációja január 31-ig befejeződjön.

Borbély Attila a felelősség hangsúlyozása mellett a törvényességre és a szakszerűségre hívta fel a figyelmet.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a jelöltről elmondta, hogy Borbély Attila együttműködése a számvevőszékkel eddig is kiegyensúlyozott volt, az ÁPV Zrt.-vel szemben megfogalmazott számvevőszéki kritikákat illetően a felügyelőbizottság is kifejezte aggodalmát.