A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vagyon elleni bűncselekmények voltak túlnyomó többségben: míg 2000-ben 70, 2006-ban 61 százalékos volt az arányuk. Ennek döntő többségét a lopások alkotják, 2000-ben minden második, 2006-ban pedig minden negyedik bűncselekmény volt lopás. Ezt követik a csalások és rongálások.

A rablások száma viszont csökkent a vizsgált időszak ideje alatt. 2005 és 2006 között 300 ezernél kevesebb ilyen típusú eset történt. Közrend elleni bűncselekmény az évtized első felében nem volt jellemző - 2006-ban már minden ötödik bűncselekmény ide tartozott. Ennek hátterében az áll, hogy egyre több köz- és magánokirat hamisítást követtek el, de sok kábítószerrel való visszaélés és garázdaság történt; ez a kétszeresére nőtt az előző évhez viszonyítva.

Az ezredforduló elején a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni büntettek aránya egy százalék volt 2006-ban már ennek az ötszöröse. Ide sorolható a tiltott pornográf felvételek miatt nyomázások is, amelyeknek a száma 2000. és 2006. között 688-ról 15 ezerre növekedett. A közlekedési cselekmények közül még mindig kiemelkedő az ittas vezetések száma.

Nő a gazdasági bűncselekmények száma

Emberölési ügyben évente 200 esetben járnak el a nyomozók. A gazdasági bűncselekmények száma viszont 70 százalékkal emelkedett. A számok azt is mutatják, hogy a felderítési mutatók is javultak. Vagyis a nyomozóhatóságoknak egyre több elkövezőt sikerült azonosítani. Ez az utóbbi évben 50-ról 60 százalékra nőtt.

A közlekedési és a család, ifjúság, házasság körében elkövetett bűncselekmény típusúknál majdnem 100 százalékos a felderítési mutató. Romlott viszont ez a szám a gazdasági bűncselekmények területén. Ezen belül is gyenge a teljesítménye a rendőrségnek a vagyon elleni bűncselekmények esetében - derül ki a KSH adataiból. Főleg a csalás és sikkasztásos ügyekben van lemaradása a rendőrségnek.

Az évkönyv szerint a legtöbb bűncselekmény a közép-magyarországi régióban történt. Ennek hátterében az áll, hogy Borsod-Ababúj-Zemplén megyében jelentősen emelkedett a bűncselekmények száma. Minden 100 bűncselekményből 35-öt ebben a régióban követtek el.

Budapesten követték el a bűncselekmények negyedét

A főváros részesedése is figyelemre méltó: itt követték el az összes bűncselekmény negyedét. Észak-Magyarországon emelkedett, az Alföld északi részén stagnált, a délin pedig csökkent a bűncselekmények száma. Győr és Pest megye esetében is jelentős csökkenés figyelhető meg.

A fogvatartottak arányát is vizsgálták a szakemberek. Ez alapján kijelenthető, hogy a férfiak jelentős arányban követtek el bűncselekményeket, a nők aránya egyre csökken. A nők bűnözése esetén a bíróság ritkábban szab ki a letöltetendő börtönbüntetést.

Átlagon felüli a nők aránya a gyilkosok között

A nők legtöbbször közrend elleni, gazdasági, valamint államigazgatási és közélet tisztasága elleni bűncselekményeket követtek el. Ha konkrét bűncselekményeket nézzük, akkor átlagon felüli a nők aránya az emberölés, a sikkasztás, a csalás, a hamis tanúzás bűncselekmények között.

Ezzel szemben a férfiak súlyos testi sértés, erőszakos közösülés, zsarolás miatt kerültek börtönbe.

A bírói ítéletek vizsgálva elmondható azt is, hogy legtöbbször már nem szabadságvesztést, hanem közérdekű munkát szab ki a bíróság büntetésként. Leggyakrabban azonban pénzbüntetést szabott ki a bíróság.