Nem mindig szavazzák le egymást a politikusok. Néha a Parlamentben, néha pedig a Fővárosi Közgyűlésben is nagy az egyetértés. Általában akkor, ha a saját juttatásaikról van szó. Néhány eset különösen kirívó.

Legutoljára például 2006 május 30-án arról dönthettek a képviselők, hogy ők maguk mennyit keressenek egy hónapban.

A szavazást egy perccel éjfél előtt ejtették meg, amikor a televízió már régen nem közvetített a Tisztelt Házból.

A késői időpont ellenére a képviselők közül 312-en fontosnak tartották, hogy ott legyenek a máskor üresen ásítozó parlamenti széksorokban. Közülük 299-en igennel szavaztak az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi törvény módosítására.

A javaslatot együtt nyújtotta be az MSZP-s Lendvai Ildikó, a fideszes Navracsics Tibor, a szabad demokrata Eörsi Mátyás és a KDNP-s Semjén Zsolt.

Egyetlen frakció és egyetlen politikus sem akadt, aki azt mondta volna, hogy számla nélkül ne költhessenek el százezreket a képviselők, ha már az állampolgároktól megkövetelik, hogy mindenről számlát adjanak és kapjanak.

De visszatekinthetünk régebbre is. 2002. májusában 378 képviselő tette félre politikai ellenszenvét, és bólintott rá arra, hogy kik legyenek a bizottságok tagjai, illetve a parlament tisztségviselői, azaz kik kapják meg pótdíjként a fizetésük akár dupláját is.Sokáig lehetne sorolni a hasonló alkalmakat. Konszenzus volt és van abban is, hogy miről ne szavazzanak évekig. Hogy csak egyet említsünk: ilyen a kampányfinanszírozás, amelyet minden párt meg akar változtatni, de egyik se nyúl hozzá. Most egymillió forintot engedélyeznek minden képviselőnek, hogy abból magát népszerűsítse, miközben a pártok valójában milliárdokat költenek el a hirdetésekre.

De nincs ez másként például a Fővárosi Közgyűlésben sem. Emlékezetes, hogy a belpolitikai viszályok vihara ott is lecsendesült arra a néhány percre, amikor a budapesti politikusok megszavazták, hogy a közpénzből kifizetett több százezer forintos laptopjukat mindössze 20 ezer forintért megvásárolhassák.

Az InfoRádió falakba ütközött, amikor parlamenti és önkormányzati politikusokat akart szembesíteni igénybe vett kiváltságaikkal.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke arra hivatkozva utasította el megkeresésünket, hogy végre szabadságon van. Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezetőtől a képviselőcsoport sajtóosztálya tartotta távol az újságírókat azzal az indoklással, hogy Göndör István már nyilatkozott ebben a témában.

A KDNP-s Semjén Zsolt állítólag egész nap tárgyalt. Kerestük Kósa Lajost is, a debreceni polgármester sajtósa azonban még az e-mailünkre sem válaszolt.

Botka László, Szeged szocialista vezetője a város jegyzőjéhez irányította munkatársunkat, Mózes Ervin visszahívását azonban egész nap hiába vártuk. Szintén elérhetetlennek bizonyult Csabai Lászlóné, Nyíregyháza MSZP-s polgármestere és Szita Károly, Kaposvár önkormányzatának fideszes vezetője.

Tapasztalataink szerint egyébként a megkérdezettek nagy része hecckampánynak, vagy egyenesen sértésnek veszi, hogy a sajtó el akarja számoltatni őt a közpénzek számla nélküli, adózatlan felhasználásáról.