Sólyom László köztársasági elnök kegyelemből enyhítette a szentesi orvosok büntetését. A szentesi kórház sebészeti osztályának korábbi vezetőjét június 16-án jogerősen három év börtönre ítélték, mert több mint kétszáz alkalommal végzett külföldi betegeken műtéti beavatkozást pénzbeli ellenszolgáltatásért, úgy, hogy azokat sürgősségi ellátásként jelentette, és ezzel több mint 65 millió forint kárt okozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

A társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatti végrehajtandó szabadságvesztés büntetést a köztársasági elnök kegyelemből egy év szabadságvesztés büntetésre mérsékelte.

A bíróság a kórház korábbi főigazgatóját, aki a beavatkozásokat engedélyezte, és tudott a téves jelentésekről is, jogerősen egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta; Sólyom László a büntetés-végrehajtását kegyelemből két év próbaidőre felfüggesztette.

A volt igazságügy-miniszter emlékeztetett: az igazságügyi tárca vezetője - eljárási kegyelem esetében a legfőbb ügyész - felterjesztésére kerül a köztársasági elnök elé egy kegyelmi ügy, és amikor a köztársasági elnök a kegyelmet gyakorolja, akkor a végrehajtó hatalom képviseletében az igazságügy-miniszter ellenjegyzi a döntést.

"Mindannyiunk számára elgondolkodtató, hogy egy olyan eljárásban, amelyben még a felülvizsgálati kérelem hátravan, megszületett most egy kegyelmezés, amely enyhítette a bíróság által kiszabott büntetést. A felülvizsgálati eljárásban viszont az alapítélethez képest fog a Legfelsőbb Bíróság bármilyen döntést hozni" - mondta a pártelnök.

Dávid Ibolya azt mondta: az Orbán-kormány idején próbáltak arra törekedni, hogy kiszámíthatóvá tegyék a kegyelmi eljárást, ami "nem feudális jog" egy demokráciában.

"Mi azt az álláspontot képviseltük (...), hogy nem lehet az ítéleteket a kegyelmezési eljárással felülírni, magyarul tiszteletben kell tartani a bírság első-, másodfokú döntését, és még van egy harmadfok is, ez a felülvizsgálat" - jelentette ki.

Megjegyezte: minden olyan lényeges körülményt méltányoltak, amit nem tudott a bíróság figyelembe venni.

Dávid Ibolya szerint elképzelhető, hogy a kegyeli eljárásban "a határon túli motívum meghatározó volt", és a betegek kiszolgáltatott helyzete, a hozzájuk fűződő érzelmek így akár méltányolható körülmények is lehetnek.

A kegyelmet adó nem köteles indokolni a kegyemet, "ez azonban nem jelenti azt, hogy köteles nem indokolni" - fűzte hozzá.