Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325
bux:
145330.02
2026. november 2. hétfő Achilles

Felkelés vagy forradalom? - Mit is írt pontosan a szocialista Hegyi Gyula?

Hegyi Gyula szocialista párti európai parlamenti képviselőnek a brit napilapban, a The Guardian-ben megjelent cikkével az InfoRádió azért foglalkozott megjelenése után egy héttel, mert kedden közölték egy angol történész ahhoz fűzött szakmai állásfoglalását, amely fogalmak tisztázását célozta 56-tal kapcsolatban.

Hegyi Gyula az InfoRádió beszámolójára reagálva különösnek találta, hogy csak most jutott el cikke az - úgymond -"inger küszöbig". Nem erről van szó, hanem dr Mark Pittaway keddi válaszáról, amely szerint a fogalmak szorulnak tisztázásra, mégpedig elsősorban az, hogy 1956-ban forradalom volt-e Magyarországon, vagy felkelés.

Az InfoRádó munkatársával folytatott beszélgetés során az Európai Parlament tagja azt hangsúlyozta, hogy cikkében, a nemzetközi sajtó-gyakorlatnak megfelelően, felváltva használta a forradalom és felkelés kifejezést. Hosszú cikkét gondosan végigolvasva azt találtuk, hogy a forradalom szó abban csak egyszer fordul elő, mégpedig idézőjelben, mint a vonatkozó magyar törvényben szereplő fogalom, amelyet törvényesítése ellenére "sok egyszerű ember változatlanul felkelésnek tekint. Tehát egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy a két szót felváltva használta.

Hegyi Gyula azt is mondotta az InfoRádió munkatársának, hogy nem hozta össze a forradalom alatti általa szélsőjobboldalinak nevezett megmozdulásokat a mostani szélsőjobboldali rendbontással.

Legjobb újból elolvasnunk a cikknek a forradalomra vonatkozó vagy ennek kapcsán a közelmúlt eseményeire utaló részét, a legpontosabb fordításban. Londoni beszámolónk is teljesen pontos fordítást közölt, de néhány helyen stilizálva.

Íme a cikk kérdéses részlete:

"Egybeesett egymással a megemlékezés az 1956-os felkelésről és a kormány gazdasági szükségprogramja. 1956 nosztalgikus emléke szerint békés emberek tüntettek és bátor ifjak harcoltak szovjet tankok ellen. A valóságban ez csak egyféle - jóllehet fontos és hősi - oldala a történteknek. Van egy másik, néha elfeledett oldal is, kommunisták meglincselése, antiszemita jelszavak és a náci ideológia felélesztése bizonyos szélsőséges csoportok által. Ezek 1956-ban és 2006-ban is kicsiny kisebbséget képeztek, de kritikus percekben a szélsőségesek hangja hangosabbnak hallatszik. Az ötvenedik évfordulót szélsőjobboldali csoportok most hétfőn arra használták fel, hogy ismét összegyűljenek a budapesti utcákon.

Gyurcsány szocialista pártja az 1956-os reformkommunista vezető, Nagy Imre örökösének vallja magát, de a kemény jobboldal szerint ez még mindig a régi, kommunista, nem-magyar (értsd zsidó) ellensége a nemzetnek. Gyurcsány óriási igyekezettel fáradozott azon, hogy nagyszabású emlékezés legyen annak az évfordulóján, amit ő, sőt, a magyar törvény 'forradalomnak' nevez (bár sok egszerű ember szerint változatlanul 'felkelés' - hősi és szégyenletes történések elegye.) De hétfőn a zavarkeltők vették át a színteret, magukra terelték a figyelmet, és megmutatták, hogy 1956 még mindig nyitott seb Magyarországon./.../ Orbán Viktor volt miniszterelnök a magyar Parlament előtt bátorította a zavargókat."

Dr. Mark Pittaway, az Open University történész szakértője, kedden közölt levelében azt fejtette ki Hegyi Gyula cikkére reagálva, hogy 1956 "sokak számára még valóban mindig nyílt seb és öröksége nem egyértelmű." A történész szerint Hegyi Gyula figyelmen kívül hagyja a történelmi összefüggéseket. Elfeledi, hogy 1956 széles népi reagálás volt egy diktatúra törtvénytelenségei ellen, tehát ötven évvel ezelőtt nem felkelés, hanem forradalom volt. Az utca nyomása kényszerítette ki a változást az ország élén. A tizenkét nap túl rövid időszak volt ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen politikai rendszer fejlődött volna ki az országban, de a forradalom történetét 1989 óta kutató szakemberek túlnyomó részének az a megnyugtató benyomása, hogy akkor alig mutatkozott nyílt neofasiszta politikai tevékenység - írja levelében az angol történész.

Címlapról ajánljuk
Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a rezsiköltségeket csökkentheti, hanem az ingatlanok értékét is növelheti. Az októberben elindult Wekerle+ program a lakásvásárlást és a korszerűsítést is támogatja, így azoknak is segítséget nyújthat, akik energiafaló, felújításra szoruló otthont vásárolnának. Milyen lehetőségeket kínál a program, és milyen feltételekkel lehet igénybe venni a támogatást? Erről kérdezte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét az InfoRádió.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Néhány ország vagyonokat keres az amerikai–kínai rivalizáláson

Néhány ország vagyonokat keres az amerikai–kínai rivalizáláson

Akár tetszik, akár nem, sok szegény ország sorsa a természeti erőforrásaitól függ. Mivel iparuk kevésbé fejlett és szolgáltatószektoruk kisebb, mint a gazdag államoké, a föld alatti kincsek döntően befolyásolhatják gazdasági kilátásaikat. Az olaj és az ércek iránti növekvő globális kereslet ösztönözheti a növekedést, vonzhatja a beruházásokat és betömheti a költségvetési lyukakat. A szegényebb országok pénzügyminiszterei közül sokan nosztalgiával emlékeznek vissza a legutóbbi nyersanyag-szuperciklusra, amikor a felemelkedő Kína kielégíthetetlen kereslete felhajtotta a fémek és a fosszilis tüzelőanyagok árát. Az olajeladásoknak is köszönhető, hogy Angola GDP-je 2002 és 2008 között csaknem megduplázódott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×