Molnár Lajos úgy vélte: a fejlett államok ugyanazzal a problémával állnak szemben, mint Magyarország: hogyan lehet finanszírozni az egészségügyet úgy, hogy közben az emberek terhei csak elviselhető mértékben növekedjenek.

Rámutatott arra: sokan hirdetik az ingyenes egészségügy mítoszát, de ilyen nem létezik, mert az egészségügy drága szolgáltatás.

Jelenleg az egészségügyért Magyarországon kétszer fizetünk: a járulékainkkal tisztán, legálisan, és a hálapénzzel feketén, illegálisan - emelte ki.

A hálapénz igazságtalan a betegnek és az egészségügyi dolgozóknak is - tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta: a vizitdíj vagy a választott orvosért fizetendő, a hálapénz nagyságrendjéhez hasonló összegű önrész a paraszolvencia megszüntetését szolgálja, a várólisták nyilvánosságra hozatalával pedig az átláthatóságot szeretné növelni a kabinet.

Rámutatott arra, hogy Magyarországon indokolatlanul magas az orvos-beteg találkozások száma.

Az ingyenesség hamis illúziója miatt a betegek nem érzik azt, hogy az egészségügy pénzbe kerül, és a betegek tudomásul veszik a hálapénzfizetés igazságtalan szokását - jelentette ki a miniszter.

Mint mondta, szükséges Magyarországon is bevezetni az önrészfizetést az egészségügyben, mert így erősödik az egyéni felelősségvállalás, és ésszerűsödik az ellátórendszer igénybe vétele.

Elmondta: vizitdíjat a háziorvosi, illetve fogászati alapellátás igénybe vétele során, kórházi napidíjat pedig az aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátás igénybe vételét követően kell fizetni január elsejétől.

Hozzátette: nem kell díjat fizetni a kötelező járványügyi intézkedések részét képező ellátásokért, a hatékony szűrővizsgálatokért, a terhesgondozásért, a szülésért és a közvetlen életveszély elhárítására irányuló életmentő beavatkozásokért.

Molnár Lajos közölte: emelt összegű vizitdíjat kell fizetnie többek között annak, aki indokolatlanul vesz igénybe ügyeleti ellátást.

Hangsúlyozta: a kormány indokoltnak tartja, hogy aki a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás igénybe vétele során eltér a beutalási rendtől, vagy saját orvost választ, részleges térítési díjat fizessen.

Ez a díj, amely elérheti az ellátásért a biztosító által fizetett összeg harminc százalékát, az intézménynél marad - tette hozzá.

"A harminc százalékos részleges térítési díj összege hasonló nagyságú, mint a hálapénz" - jelentette ki az egészségügyi miniszter.

Mint mondta, a javaslat bevezeti, hogy valamennyi egészségügyi szolgáltató köteles lesz elszámolási nyilatkozatot adni a biztosítottnak, ha az kórházi ellátást vesz igénybe.

Molnár Lajos szerint a jelenlegi magyar társadalombiztosításban nem tudni, hogy aki biztosított, mire jogosult.

Hozzátette: a biztosítási csomagok meghatározásával meg lehet állapítani, hogy milyen szolgáltatás jár az embereknek alanyi, biztosítotti jogon, és melyek a többletbiztosításért járó szolgáltatások.

Elmondta, hogy a javaslat három csomagot határoz meg: az alapcsomagot, amely az életmentő beavatkozást, a mentést és a járványügyi ellátásokat tartalmazza, minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen veheti igénybe, függetlenül attól, hogy biztosított-e.

A második csomag a biztosítási csomag, amelyet a biztosítottak térítésmentesen, vagy részleges térítés mellett vehetnek igénybe - mondta.

Hozzátette: a harmadik csomag, az úgynevezett kiegészítő csomag tartalmazza az önkéntes biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatásokat.

Molnár Lajos közölte: a javaslat tartalmazza a művi meddővé tétel új szabályait is. Eszerint a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás a 18. életévüket betöltött, korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképes személyek kérelmére végezhető el, kivéve az egészségügyi indokokból, és a cselekvőképtelen személyeken végzett beavatkozást.