Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Sólyom ezúttal az ellenzéket kritizálja

A köztársasági elnök szerint elvárható, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket az ellenzéki képviselők a parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban. Sólyom László mindezt a parlamenti frakcióvezetőknek szerdán küldött levelében fogalmazta meg.

A köztársasági elnök nagy vihart kavart vasárnapi beszéde után ezúttal a parlamenti frakcióvezetőknek írott levelében az ellenzék tevékenységét kritizálta. "Elvárható, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket - mint a napirenden lévő bizalmi kérdést - az ellenzéki képviselők a Parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban" - fogalmaz Sólyom László a levélben.

"A vasárnap esti beszédem óta történtek nem a kibontakozás irányába mutatnak. A pártok korábbi politikájukat folytatják. Ez károkat okoz Magyarországnak" - írja az államfő, és leszögezi: Magyarország alkotmányos rendszerében a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés.

Megkerülik az alapkérdést

Sólyom László levelében leszögezi, hogy a békés gyülekezéshez való jog gyakorlása, a politikai vélemény kifejezésének minden törvényes formája alapvető joga mindenkinek, és ezzel nyomás gyakorolható a politikai döntésekre is; a tömegtüntetések azonban semmiképp nem állíthatók szembe az Országgyűlésben folytatott politizálással.

A levél felidézi, hogy a kormány - a köztársasági elnök vélemény-nyilvánítására is figyelemmel - bizalmi szavazást javasolt az Országgyűlésnek, amelyben az Országgyűlés támogatását kéri a kormány gazdasági programjához.

Sólyom László szerint a bizalmi kérdés felvetése helyes, azonban az indítvány továbbra is megkerüli az alapkérdést.

A köztársasági elnök felhívja a frakciók figyelmét arra, hogy az Országgyűlés a bizalmi szavazással arról is dönteni fog, hogy a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×