Bár a politika célközpontú, azaz nem kifejezetten etikai természetű, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek keretek: az egyik a törvények sora, a másik a hétköznapi, társadalmi morál - mondta az InfoRádióban a politikai kommunikáció szakértője.

Korábban Heller Ágnes filozófus beszélt arról, hogy a demokráciában az lenne a minimális elvárás, hogy legalább a törvényeket tartsuk be és próbáljuk minél szigorúbban elfogadtatni a politikával - emlékeztetett Fűrész Gábor, aki hozzátette: "ennek egyfajta kifordított idézete az, amit Gyurcsány Ferenc mondott, de ő hivatkozik valamilyen szerintem nem létező politikai morálra".

"Kár a szavakkal játszani"

A miniszterelnök a napokban egy, a választási kampánnyal kapcsolatos kérdésre azt felelte: nem hazudott, csak nem bontotta ki az igazság minden részletét.

Fűrész Gábor szerint "kár itt a szavakkal játszani, a magyar nyelvnek és gondolkodásnak van egy tiszta kerete: ha az ember hazudik, akkor hazudik, be kell ismerni, hogy hibát követett el, aztán a választók eldöntik, hogy elfogadnak-e egy olyan politikust, aki nem mondott nekik igazat".

A kommunikációs szakember szerint Gyurcsány Ferenc imázsépítésének stratégiájában megfigyelhető volt, hogy el akart szakadni a kormányfőkről Magyarországon kialakult képtől.

"Korábban a magyar miniszterelnökök tökéletes politikusnak akartak látszani, ő kifejezetten a hibák elismerésével, az emberi oldal bulvár típusú bemutatásával a hétköznapi szerephez próbálja közelíteni magát" - fogalmazott Fűrész Gábor.

Clinton majdnem belebukott

A szociológus ugyanakkor úgy vélte: mindez önmagában nem felhatalmazás arra, hogy az ember áthágja azokat a morális kereteket, amelyek normális esetben szabályoznak egy demokráciát.

Számos külföldi példa mutatja, hogy politikusok ilyen helyzetekben megbuktak, de legalábbis nagyon kényelmetlen helyzetbe kerültek. Az egyik leghíresebb eset a volt amerikai elnök Bill Clintoné, akivel a Monica Lewinsky-féle botrányban nem az affér ténye volt a legfőbb probléma, hanem hogy nem mondott igazat.