A Népszabadság azt írja, hogy minden bizonnyal egy évet csúszik az euró bevezetése: Magyarország valószínűleg csak 2009-re tudja teljesíteni a szükséges kritériumokat, így a közös pénzt leghamarabb 2011-ben lehet bevezetni. A legnagyobb gondot az államadósság mértéke okozhatja. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton a Reutersnek azt mondta: az euróbevezetés ideális ideje valahol 2010 közepe és 2011 közepe-vége között van. A kormány célja a 2010-es bevezetés, ám nem biztos, hogy ez betartható. Kiderült, hogy Litvánia mindössze egytized százalékos inflációs többlet miatt lemondhat a közös pénz 2009-es bevezetéséről, így látható: az eurózóna tagjai nem ragaszkodnak az új tagállamok gyors csatlakozásához, ha a kritériumok teljesítésében bármilyen kétely is felmerül.

Szintén a Népszabadságban olvashatnak arról, hogy már érdekképviseleti egyeztetésen van a kereskedelmi etikai kódex. Komoly vitákra azonban nem lehet számítani, mert a dokumentum általános elveket fogalmaz meg, ráadásul nem alkalmazna kemény szankciókat azok megsértővel szemben. A legtöbb szó a kódexben a fogyasztókról esik. Az etikusan viselkedő kereskedő nem téveszti meg vevőit reklámjaival, az előírásoknak megfelelő árukat ad el nekik, tájékoztatja őket az áru eredetéről, reklamációikat pedig igyekszik mielőbb elintézni. Ilyen és ehhez hasonló szabályok eddig is voltak, csak más helyen, például a reklámokról vagy a fogyasztóvédelemről szóló szabályokban lehetett rájuk bukkanni.

A Magyar Nemzetből megtudhatják, hogy polgári engedetlenséget helyezett kilátásba '56-os szervezetek egy csoportja, ha a miniszterelnök nem állítja le a magyar forradalom és szabadságharc ötvenedeik évfordulóján felavatandó központi emlékmű kivitelezését. Szombaton több százan tüntettek a helyszínen a "vaskefe", avagy a "vörös ék" ellen. Az első szónok, Balás-Piri László történész a Társadalmi Igazságtétel Bizottság nevében azt mondta: "nem hiszünk a szocialisták pálfordulásában, ők a szívük mélyén ötvenhatot még ma is ellenforradalomnak tartják".

A Magyar Nemzet arról is ír, hogy a kormányprogram alapján bizonyossá vált: néhány, a NATO-nak tett felajánlást Magyarország visszavon a következő négy évben. Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter kijelentéseiből és Szekeres Imre leendő tárcavezető parlamenti meghallgatásaiból az is egyértelműen kiderül, hogy a létszámleépítés folytatódik a honvédségnél, a fejlesztésekre azonban nem lesz több pénz a következő években sem.

A Napi Gazdaság szerint trendforduló kezdődött 2006. május 10-én. A május 9-i szintről egy hónap alatt több mint 20 százalékot estek - a nemzetközi trendet követve, de a fejlett piacok esését alaposan túlteljesítve - a magyar részvények. A részvénytulajdonosok vagyona egy hónap alatt 1688 milliárd forinttal (6,4 milliárd euróval) apadt, ami a tavalyi magyar GDP csaknem 9 százalékával egyenlő és szinte elég lenne az idei költségvetés egyensúlyba hozásához. A legnagyobb veszteséget az OTP részvényesei szenvedték el, a legnagyobb bank 644 milliárd forinttal ér kevesebbet. Eddig. A Gyurcsány-csomag hatását - amennyiben tovább apasztja a tőzsdei cégek amúgy is csökkenő ütemű eredménynövekedését - majd a hétfői záráskor lehet felmérni...

A Világgazdaság úgy tudja, hogy Magyarországon jelenleg 1-4 százalék közötti díjat fizetnek a kereskedők a bankoknak, ha a náluk telepített POS-terminálon (point of sale - eladási pont) keresztül bankkártyával fizet az ügyfél. A hitelintézetek üzleti titoknak minősítik ezeket a díjakat, amelyeket maguk határoznak, annyit azonban elárulnak, hogy a jutalék szintje függ a terminál helyétől és a forgalom nagyságától is. A kiskereskedőknek átlagosan 2,5-3 százalékos díjat számolnak fel vásárlásonként a bankok, amit ők a 10-15 százalékos árrés esetében nagyon magasnak tartanak. Az Európai Bizottság jelentése szerint a vásárlások után felszámított díjak áremelkedéshez és az infláció növekedéséhez vezetnek.