Magyarország az utóbbi évtizedekben gázfüggővé vált, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a háztartások 60-70 százaléka és a villamosenergia-termelés 30 százaléka ezen az energiahordozón alapszik – mondta az InfoRádiónak a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.

Kaderják Péter ugyanakkor úgy vélte: miután az orosz partner éppen az elmúlt napokban bizonyítja be, hogy hajlandó külpolitikai céljai érdekében felhasználni a gázellátás kérdését, Magyarországnak hosszabb távon komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy milyen irányba lépjen.

Más beszállítókkal történő együttműködés mindenképpen új infrastruktúra-fejlesztést igényelne, hiszen ebben az esetben Magyarország már nem a Barátság-vezetéken keresztül, hanem például Iránból, Törökországból vagy a Földközi-tenger térségéből vásárolná a földgázt.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője állítja: újra kellene gondolni azt az állami támogatási rendszert, amely a gáztüzelés további terjedését segíti. Kaderják Péter szerint elsősorban a megújuló energia (például a biomassza) használatát lenne érdemes előtérbe helyezni,

A szakember az InfoRádiónak azt mondta: egy ilyen mértékben a gázra berendezkedett ország esetében komoly gondot okozhat, ha például alternatív gázbeszállító vezetékekkel nem tudja kezelni az ellátási kockázatot.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szerint bár új vezetékeket kellene építeni, de hosszú távon a más irányból történő gázbeszerzés is versenyképes megoldás lehet, hiszen Szibériából Európába is sokba kerül szállítani a gázt.