Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Donald Trump amerikai (j) és Emmanuel Macron francia elnök a washingtoni Fehér Ház Keleti termében tartott sajtóértekezleten 2025. február 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

NATO-szövetségesétől kapott éles kritikát Washington

Az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények ellen intézett légicsapásainak „nincs jogilag megalapozott kerete” – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfői oslói látogatása alatt. Az államfő hangsúlyozta: rendszerváltásra csak az iráni nép akaratából kerülhet sor, nem bombákkal.

„Ezeknek a csapásoknak nincsen semmilyen jogi alapjuk, még akkor sem, ha Franciaország egyetért azzal, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez” –mondta Macron újságírók előtt egy oslói sajtótájékoztatón, amelyet Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel közösen tartott.

„Hiszek a népek szuverenitásában és a területi integritásban, (...) ezért nem gondolom, hogy egy ország vezetőjének leváltásáról a nép helyett külső szereplők dönthetnének” – mondta Macron. Hasonló kísérletek a legújabb kori történelemben félresikerültek, és nem vezettek több stabilitáshoz – tette hozzá.

A francia elnök arról is beszélt, hogy a teheráni Evin börtön ellen végrehajtott izraeli légicsapásnak „semmi köze a hivatalos kinyilvánított célkitűzéshez, az iráni atomprogram megsemmisítéséhez”, és veszélyeztette iráni és külföldi civilek (köztük két francia fogoly) életét.

Az amerikai katonai támaszpontokat célzó iráni támadások után Macron az X-en a diplomáciához való visszatérésre szólított fel, hangsúlyozva: csak tárgyalásos úton lehet véget vetni „a káosz örvényének”. Franciaország már 2015-ben is aktívan részt vett az iráni nukleáris program közös átfogó akciótervéről (JCPOA) szóló tárgyalásokban, és hozzájárult olyan ellenőrzési és biztonsági mechanizmusok beépítéséhez, amelyek a mai napig érvényben vannak - mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte: az Egyesült Államok 2018-as kilépésével a nukleáris megállapodásból jelentősen meggyengült az ellenőrzési rendszer, és az iráni atomprogram nyomon követése is jóval nehezebbé vált.

A helyzettel kapcsolatban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is megszólalt. A France 2 televíziónak adott interjújában a katonai akciót veszélyes eszkalációnak nevezte, és önmérsékletre szólította fel valamennyi érintett felet, hogy elkerülhető legyen egy további, ellenőrizhetetlen konfliktus elmélyülése.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×