Juraj Blanár az ankarai csúcstalálkozóra utazva megerősítette, hogy Szlovákia továbbra is kizárólag humanitárius és úgynevezett „halált nem okozó” eszközökkel – például Božena aknaszedőkkel, markológépekkel és detektorokkal – segíti a megtámadott Ukrajnát, de nem támogatja az ország csatlakozását a katonai szövetséghez. A szlovák diplomácia vezetője kitért arra is, hogy Törökország fontos NATO-szövetséges, és szerinte a nemzetközi együttműködéseket nem lehet kizárólag politikai szempontok alapján megítélni, mert akkor több közel-keleti partnerrel sem lenne lehetséges az együttműködés.

A NATO-csúcs egyik kiemelt témája a tagállamok védelmi kiadásainak növelése. Friss becslések szerint idén már öt NATO-tagállam is eléri a szövetség által célul kitűzött, GDP-arányos 3,5 százalékos védelmi ráfordítást. Szlovákia ettől még elmarad: a Fico-kormány idén a hazai össztermék 2 százalékát, azaz csaknem 3 milliárd eurót költ védelemre, ami lényegében megegyezik a tavalyi szinttel.

Robert Kaliňák védelmi miniszter szerint azonban a szlovák növekedési terv hiteles és fenntartható. A minisztérium stratégiája alapján a kiadások jövőre 2,1 százalékra nőnek, a 3,5 százalékos cél pedig 2034-re érhető el. Kaliňák hangsúlyozta: a hadi kiadások jelentős emelése miatt olyan projekteket terveznek, amelyek a katonaság mellett a polgári lakosság számára is hasznosak lesznek. A védelmi miniszter hozzátette: végső soron nem a százalékok számítanak, hanem az, hogy az ország rendelkezzen a szükséges katonai képességekkel.

A szlovák védelmi miniszter emellett külön hangsúlyozta a hazai és az európai logisztika fejlesztésének fontosságát. Rámutatott, hogy a fegyveres testületek kiszolgálása a jövőben sokkal nagyobb szerepet kap majd, ami közvetlenül összefügg a környezetünkben zajló fegyveres konfliktusok során szerzett keserű tapasztalatokkal. A tárcavezető szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy a modern hadviselésben a stabil és gyors utánpótlási láncok legalább olyan fontosak, mint maguk a fegyverrendszerek, ezért Szlovákiának is erre a területre kell fókuszálnia a fejlesztéseit.

Robert Kaliňák kitért a közös védelem finanszírozására is. Véleménye szerint a védelmi kiadásokat legalább fele-fele arányban kellene megosztani Európa és az Egyesült Államok között, de komoly vitákra nem számít Ankarában. Úgy fogalmazott: ha valóban rosszak lennének a kapcsolatok, a vezetők el sem jöttek volna.