Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Kommunikációs műhold repül az éjszakai Föld közelében, megapoliszok éjszakai fényeivel az űrben, csillagokkal.
Nyitókép: Getty Images/Alones Creative

Irán és Oroszország rakétákat lőtt ki közösen

Irán három műholdat indított Föld körüli pályára vasárnap orosz közreműködéssel - közölte az IRNA iráni hírügynökség.

A tájékoztatás szerint a Koszár, Paja és Zafár-2 elnevezésű műholdakat egy Szojuz típusú hordozórakétával indították a Vosztocsnij űrközpontból mintegy 500 kilométeres magasságba. A legnehezebb a Paja 150 kilogrammal, a Koszár 35 kilogrammos, míg Zafár-2 súlyát nem tették közzé.

A hivatalos közlés szerint a műholdak egyebek között időjárási adatokat fognak gyűjteni tudományos kutatás céljára. Akár 3 méter felbontású képeket is képesek készíteni, amelyek felhasználhatók a vízkészletekkel való gazdálkodásra és a mezőgazdasági termelés céljaira. Élettartamuk legfeljebb öt év.

Teherán állítása szerint űrkutatási projektjei kizárólag békés célokat szolgálnak. "Irán fejleszti technológiáját és a műholdprogram része e törekvéseknek, egy tisztán tudományos küldetés" - hangoztatta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter.

Egyes nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és Izrael kétkedéssel kísérik nyomon az iráni űrkutatási törekvéseket, különösen ami az iráni Forradalmi Gárda részvételét illeti a projektekben. Attól tartanak ugyanis, hogy az űrtechnológiát az Iszlám Köztársaság katonai célokra is felhasználhatja.

Oroszország januárban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Iránnal. Legutóbb pedig júliusban állított pályára orosz hordozórakéta iráni űreszközt, a Nahid-2 kommunikációs műholdat.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×