A BBC vezérigazgatója, Tim Davie és hírfőnöke, Deborah Turness lemondása után a brit közszolgálati médiatársaság még talpon álló elnöke felemás magyarázatot adott egy brit parlamenti bizottság előtt, ahol bocsánatot kért azoktól, akik szeretik a BBC-t és szeretnék, ha megmaradna, továbbá az előfizetőktől és a több ezer elkötelezett BBC-dolgozótól is.

Samir Shah-t annak kapcsán idézték be, hogy a The Telegraph című lap tényfeltáró anyagai és egy belső jelentés szerint a nagy múltú médiaszervezet két tévéműsora, a Panorama és a Newsnight úgy „ollózta össze” Donald Trump 2021. január 6-i beszédét, hogy az anyagok azt sugallták: az akkori volt amerikai elnök erőszakos támadásra hívta fel támogatóit.

Samir Shah a brit parlamenti Kulturális és Média Bizottsága előtt jelent meg, és elmondta: az ominózus Panorama-anyaggal kapcsolatos kérdések még 2021 januárjában felmerültek a BBC-n belül, ő magyarázatot kért a hír-részlegtől, amit májusban kapott meg.

„Jogosnak tűnő érvelés hangzott el arról, miért kellett megvágni. Az anyagok megvágása újságírói gyakorlat. Vita volt róla és eltérő vélemények fogalmazódtak meg. Ugyanakkor azért kellett bocsánatot kérni, mert azt a benyomást keltették, hogy Donald Trump elnök erőszakos akcióra szólított fel” – mondta a BBC elnöke. Ezekkel a szavakkal arra utalt, hogy a Panorama és a Newsnight két, egy óra különbséggel elhangzott Trump-beszéd részleteit „ollózta össze”, kihagyva a békés tiltakozásra való felhívást, azt sugallva, hogy az akkor vesztes elnök jelölt harcba küldte híveit.

Samir Shah elismerte, hogy „jobb lett volna már akkor a dolog végére járni”.

A BBC a néhány héttel ezelőtti szivárogtatás után is egy hétig várt a válasszal, majd Donald Trump monstre kártérítési peréről szóló fenyegetése nyomán bocsánatot kért, de igyekezett mérsékelni felelősségét azzal, hogy a műsorok Amerikában nem kerültek adásba. A bírálók szerint viszont nem véletlen, hogy a Panorámát egy héttel a 2024-es amerikai elnökválasztások előtt tűzték műsorra.

A BBC elnökének nekiszegezték a kérdést: gondol-e a saját állására, amire, kicsit megszeppenve azt mondta, hogy az ő dolga most „egyenesbe hozni a hajót” és ezért kell maradnia. A parlamenti bizottság elnöke – egy konzervatív képviselő – ezek után azt mondta: „nincs az a túláradó érzésünk, hogy a BBC igazgatótanács biztos kezekben van... világos, hogy vezetési bajok vannak, káosz van”. A tanács tagja, a „jobboldali puccsal” megvádolt Sir Robbie Gibb volt konzervatív párti tanácsadó is megszólalt, és „nevetségesnek” nevezte az őt ért vádat.

Míg a konzervatív média a fentieket emelte ki, addig a liberális The Guardian a botrányt okozó és a céget írásában keményen bíráló belső jelentés szerzőjének, Michael Prescottnak az érvelését, aki a bizottság előtt már félig védelmébe vette a szervezetet. „Világszintű. Vannak vakfoltjai, de intézményileg nem elfogult” – mondta, továbbá reményét fejezte ki, hogy észrevételei segítenek kijavítani a szerkesztői mulasztásokat. Hozzátette:

volt, hogy áthelyeztek szerkesztőket, átírták az irányelveket, de „soha nem volt meg a hajlandóság megnézni, mit is rontottak el”.

Michael Prescott anyaga azonban éppen arról szólt, hogy nem tudta elfogadni sem a Donald Trumppal kapcsolatos csúsztatást, sem a gázai háború tálalásában fellelhető palesztin-párti szimpátiát, vagy a transz-témának egy szűk belső csoport által való irányítását. Egy héttel ezelőtt több száz brit szülő írt panaszlevelet a brit médiahatóságnak azzal, hogy „a BBC megkárosította a gyerekeiket az egyoldalú transzbarát programok folyamatos csepegtetésével”, de a közszolgálati médiatársaság nem válaszolt a panaszaikra.