Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Washington, 2025. szeptember 29. Donald Trump amerikai elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtóértekezleten a megbeszélésüket követően a washingtoni Fehér Házban 2025. szeptember 29-én. MTI/EPA pool/Will Oliver
Nyitókép: MTI/EPA pool/Will Oliver

Béke helyett – Így indul háborúba Donald Trump a BBC ellen a bocsánatkérés után

Donald Trump amerikai elnök pénteken az Air Force One fedélzetén újságíróknak kijelentette, hogy "valószínűleg jövő héten" beperli a BBC-t, és 1-5 milliárd dollár közötti összeget követel a brit közszolgálati televíziótól egy január 6-i beszédének manipulatív vágása miatt.

A Reuters által megtekintett jogi dokumentum szerint Trump ügyvédjei eredetileg péntek estig adtak határidőt a BBC-nek a dokumentumfilm visszavonására és legalább egymilliárd dolláros kártérítésre.

A BBC elnöke, Samir Shah csütörtökön személyesen kért bocsánatot Trumptól, elismerte, hogy a vágás "ítélkezési hiba" (error of judgement) volt, és a Panorama című műsorban sugárzott részletek tévesen azt a benyomást keltették, mintha Trump egy folyamatos szakaszban uszított volna erőszakra.

A BBC azonban nem lát jogalapot rágalmazási perre, és nem fizet kártérítést. "Őszintén sajnáljuk a klip szerkesztésének módját, de határozottan vitatjuk, hogy rágalmazási kereset alapja lehetne" - közölte.

"Már el is ismerték, hogy csaltak" - mondta Trump a Reuters tudósítójának. A GB Newsnak adott interjúban pedig hozzátette: "Ez már túl van a fake newson, ez már korrupció".

A botrány következtében a héten lemondott Tim Davie főigazgató és Deborah Turness hírigazgató.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerdán a parlamentben kijelentette: támogatja az "erős és független BBC-t", de a csatornának "rendet kell teremtenie otthon". A kulturális miniszter, Lisa Nandy szerint a bocsánatkérés "helyes és szükséges" volt.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×