Infostart.hu
eur:
379.83
usd:
321.9
bux:
133380.08
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólal a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok kiszabadításáról szóló vitán a parlament, a knesszet jeruzsálemi épületében 2024. november 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izrael nem áll meg, pedig otthon a túszokért tüntetnek, külföldön pedig a megölt gázaiak miatt tiltakoznak

A Gázai övezet egy déli kórházát és a terület legnagyobb városát érő csapások nyomán egyre több palesztin távozik lakhelyéről. Izraelben közben tömegtüntetéseket tartanak a túszok hazahozását és a háború leállítását követelve.

Keddre virradóra is folytatódtak a Gázaváros külkerületeit érő izraeli légi és tűzérségi támadások – miközben a zsidó állam a kormány meghirdetett célja szerint a város teljes elfoglalására készül.

A hírügynökségek jelentései szerint 3 külkerületet lőttek az éjszaka folyamán, és az északra található Dzsabalia városban is találatok értek házakat.

Ennek nyomán további palesztin családok menekültek el. „Az akarják, hogy az emberek féljenek és elhagyják az otthonaikat” – idézte a Reuters egy gázavárosi lakos véleményét.

Az izraeli hadsereg, a Védelmi Erők hivatalos indoka az, hogy a terroristák által létrehozott alagutakat és a fegyvereiket akarja megsemmisíteni az általa „a Hamász utolsó bástyájának” nevezett városban.

Hétfőn nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy az izraeli erők csapást mértek a Gázai Övezet déli részén található Nasszer kórházra – a dupla csapásban, amelyben a helyszínre siető mentősök is meghaltak. Összesen 20 ember hunyt el, köztük a Reuters, az AP, az Al-Dzsazíra és más lapok 5 szabadúszó gázai palesztin újságíróját.

A Hamász egészségügyi minisztériuma szerint az éjjel összesen 34 ember halt meg izraeli csapások nyomán, napközben az Izrael által bírált Al-Dzsazíra szerint már 61 volt a szám, ezek közül 18 élt Gázavárosban, ami jelenleg az övezet lakosai felének az otthona. Többezren már elvándoroltak a városközpontba vagy a tengerpartra – írta a Reuters.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „mély sajnálkozását” fejezte ki a hétfői támadás miatt, amit „tragikus hibának” nevezett.

Izraeli részről azonban nem érkezett további információ arról, hogy szerintük hogyan történhetett meg az akció.

Netanjahunak közben a hazai bírálókra kell figyelnie, akik az izraeli lobogóval és sárga zászlókkal blokkolták az utakat Tel Aviv-ban és az ország más pontjain. A tüntetők a Hamász által elrabolt túszok képeit a magasba tartva követelték a háború leállítását. A tiltakozók nagygyűlést hívtak össze keddre a védelmi erők főhadiszállásához.

„690 napja háborúzik a kormány világos cél nélkül” – mondta az egyik túsz édesanyja. „Hogyan hozzák haza az életben lévő és a halott túszokat? Ki fogja utána kormányozni Gázát? Hogyan építjük újjá az országunkat” – tette fel a kérdést?

Megszólalt Donald Trump amerikai elnök is, aki a már ismert „Nem vagyok boldog tőle, nem akarom ezt látni” kifejezéssel kommentálta a kórház elleni támadást. „Közben véget akarunk vetni a lidércnyomásnak. Én vagyok az, aki túszokat juttatott haza” – mondta. Azt is kifejtette, hogy szerinte „két-három hét múlva nagyon jó, végleges lezárás jön”, azaz véget ér a háború.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Egyműszakos működésre áll vissza a Mercedes magyarországi szupergyára

Egyműszakos működésre áll vissza a Mercedes magyarországi szupergyára

Úgy tűnik, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában egyszerre zajlik nagyszabású beruházás és látványos termelés-visszafogás, miközben a vállalat és a kormány továbbra is sikertörténetként kommunikálja a fejlesztéseket. Az ellentmondásos helyzetre az ad okot, hogy a 24.hu információi szerint az üzem egyes területein 2026 elején egyműszakos munkarendre álltak át, ami a dolgozók tapasztalatai szerint jelentős kapacitáscsökkenést takar, noha a hivatalos kommunikáció ezt átmeneti, technológiai okokkal magyarázza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×