Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Ukrán női alakulat tagjai új katonai egyenruhájukat tesztelik kiképzésükön egy Kijev melletti lőtéren 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Megint napirenden a nők mozgósítása Ukrajnában

Ukrajnában ismét felmerült a nők besorozásának kérdése. A Oroszországgal folyó háborúban az ukrán fegyveres erők jóval kevesebb embert tudnak mobilizálni, mint az oroszok. Közben a nyugati szövetségesek sürgetik, hogy akár 18 éves fiatalokat is elvigyenek katonának.

Ukrajnában ugyan nem kötelező besorozni nőket, de legkevesebb 62 ezer szerződéses szolgál, közülük négyezren harcoló alakulatokban. A más, a hadsereg számára hasznos hivatásokat űző nőknek regisztrálniuk kell. Ilyenek például a pszichológusok, az újságírók és a könyvtárosok. Az erről szóló törvényt még 2021 végén fogadták el.

Tavaly decemberben pedig történt egy olyan próbálkozás, amelyet az első lépésnek neveztek afelé, hogy a létszámhiányt női katonákkal is ellensúlyozzák. Dmitro Razumkov, a parlament – ukrán legfelső tanács (Verhovna Rada) – képviselője szerint ezt tartalmazza a 12076-os, A katonai kötelességekről és katonai szolgálatról szóló törvény, amely lehetővé teszi az egészségügyi és életkori feltételeknek megfelelő nők számára, hogy szolgálatra jelentkezzenek és átmenjenek az alapkiképzésen.

Ezek után a nőket tartalékosként regisztrálnák. A képviselő sürgette a rendelkezés kivételét a törvényből. A Rada egyik osztálya akkor úgy foglalt állást, hogy helytelen nőket „sorállományúként regisztrálni az alapkiképzés megkezdése előtt”.

Marina Bezuhla, az ukrán hadvezetést gyakran bíráló volt kormánypárti, immár független képviselő volt az, aki már tavaly is sürgette, hogy kezdjék meg a nők besorozását. „Az alkotmány szerint nincs két különböző állampolgár.

Jelenleg jogsértő módon diszkrimináljuk a férfiakat.

Továbbá, ha nőket is besorozunk, akkor kevesebb férfit kell. Ez az egyik tényező, amiért ti, férfiak támogatjátok a polgártársak mobilizálását” – írta egy Telegram-posztban.

A képviselő most megismételte azt a véleményét, hogy be kell sorozni a nőket „a hátországban végzett feladatokra”. „Félerővel nem lehet háborút nyerni” – írta megint csak a Telegramon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte az ukrán utcákon még mindig „sok egészséges, harmincas éveiben járó férfit látni, akit még nem hívtak be. Közben sok katona már negyedik éve harcol, ez nem tisztességes helyzet” – írta. További megjegyzése: „A megszálló elleni, általános, nemzeti ellenállás nélkül elveszítjük a háborút, és az ukránok az államukat.”

Ukrajnából időről időre érkeznek hírek arról, hogy a sorozóbrigádok erőszakkal szednek össze embereket az utcákról, a dühös polgárok pedig megpróbálnak ellenállni. Előfordult már az, hogy sorozótiszteket megvertek, sőt, az is, hogy megöltek. Ezek a hírek már a nyugati lapokban is feltűnnek, annak ellenére, hogy a politikusok és kommentátorok egy része vagy úgy állítja be, hogy az ukránok „eltökélten ellenállnak az orosz agressziónak”, vagy sürgetik az eddig vonakodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy 18 éveseket is sorozzon be.

A Telegraph nemrég arról a jelenségről írt, hogy vannak ukrán katonák, akik dezertálnak az egységüktől, mert a parancsnokukat alkalmatlannak tartják, de most amnesztiát fognak kapni, ha hajlandók más egységben harcolni. A Berliner Zeitung pedig azt említette meg, hogy a veszteségek és a dezertálások miatt kerül napirendre a nők lehetséges mozgósítása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×