Infostart.hu
eur:
364.45
usd:
311.23
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Ukrán női alakulat tagjai új katonai egyenruhájukat tesztelik kiképzésükön egy Kijev melletti lőtéren 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Megint napirenden a nők mozgósítása Ukrajnában

Ukrajnában ismét felmerült a nők besorozásának kérdése. A Oroszországgal folyó háborúban az ukrán fegyveres erők jóval kevesebb embert tudnak mobilizálni, mint az oroszok. Közben a nyugati szövetségesek sürgetik, hogy akár 18 éves fiatalokat is elvigyenek katonának.

Ukrajnában ugyan nem kötelező besorozni nőket, de legkevesebb 62 ezer szerződéses szolgál, közülük négyezren harcoló alakulatokban. A más, a hadsereg számára hasznos hivatásokat űző nőknek regisztrálniuk kell. Ilyenek például a pszichológusok, az újságírók és a könyvtárosok. Az erről szóló törvényt még 2021 végén fogadták el.

Tavaly decemberben pedig történt egy olyan próbálkozás, amelyet az első lépésnek neveztek afelé, hogy a létszámhiányt női katonákkal is ellensúlyozzák. Dmitro Razumkov, a parlament – ukrán legfelső tanács (Verhovna Rada) – képviselője szerint ezt tartalmazza a 12076-os, A katonai kötelességekről és katonai szolgálatról szóló törvény, amely lehetővé teszi az egészségügyi és életkori feltételeknek megfelelő nők számára, hogy szolgálatra jelentkezzenek és átmenjenek az alapkiképzésen.

Ezek után a nőket tartalékosként regisztrálnák. A képviselő sürgette a rendelkezés kivételét a törvényből. A Rada egyik osztálya akkor úgy foglalt állást, hogy helytelen nőket „sorállományúként regisztrálni az alapkiképzés megkezdése előtt”.

Marina Bezuhla, az ukrán hadvezetést gyakran bíráló volt kormánypárti, immár független képviselő volt az, aki már tavaly is sürgette, hogy kezdjék meg a nők besorozását. „Az alkotmány szerint nincs két különböző állampolgár.

Jelenleg jogsértő módon diszkrimináljuk a férfiakat.

Továbbá, ha nőket is besorozunk, akkor kevesebb férfit kell. Ez az egyik tényező, amiért ti, férfiak támogatjátok a polgártársak mobilizálását” – írta egy Telegram-posztban.

A képviselő most megismételte azt a véleményét, hogy be kell sorozni a nőket „a hátországban végzett feladatokra”. „Félerővel nem lehet háborút nyerni” – írta megint csak a Telegramon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte az ukrán utcákon még mindig „sok egészséges, harmincas éveiben járó férfit látni, akit még nem hívtak be. Közben sok katona már negyedik éve harcol, ez nem tisztességes helyzet” – írta. További megjegyzése: „A megszálló elleni, általános, nemzeti ellenállás nélkül elveszítjük a háborút, és az ukránok az államukat.”

Ukrajnából időről időre érkeznek hírek arról, hogy a sorozóbrigádok erőszakkal szednek össze embereket az utcákról, a dühös polgárok pedig megpróbálnak ellenállni. Előfordult már az, hogy sorozótiszteket megvertek, sőt, az is, hogy megöltek. Ezek a hírek már a nyugati lapokban is feltűnnek, annak ellenére, hogy a politikusok és kommentátorok egy része vagy úgy állítja be, hogy az ukránok „eltökélten ellenállnak az orosz agressziónak”, vagy sürgetik az eddig vonakodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy 18 éveseket is sorozzon be.

A Telegraph nemrég arról a jelenségről írt, hogy vannak ukrán katonák, akik dezertálnak az egységüktől, mert a parancsnokukat alkalmatlannak tartják, de most amnesztiát fognak kapni, ha hajlandók más egységben harcolni. A Berliner Zeitung pedig azt említette meg, hogy a veszteségek és a dezertálások miatt kerül napirendre a nők lehetséges mozgósítása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×