Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Vlagyimir Putyin orosz elnök veteránokkal a Leningrád (Szentpétervár kommunizmus alatti neve) náci német ostroma felszámolásának 81. évfordulóján Szentpéterváron rendezett ünnepségen 2025. január 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Grigorij Sziszojev

Putyin: Zelenszkij nem legitim és békealkut sem írhat alá

Putyin orosz elnök hajlandó beszélni Zelenszkij ukrán elnökkel a háború lezárásáról. Viszont közölte: nem fogad el semmit, amit az ukrán államfő aláír.

Vlagyimir Putyin egy autó hátsó ülésén nyilatkozott Pável Zarubin újságírónak, hogy tárgyalna-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Eme rendhagyó környezetben fejtette ki, miért lehetnek „problémásak” a tárgyalások Ukrajnával és különösen Zelenszkijjel.

Zelenszkij rendeletet adott ki, amely megtiltja az oroszokkal való tárgyalásokat. De, mivel 2024 májusában – hivatalosan – lejárt az elnöki mandátuma, Putyin szerint ő már „nem legitim” vezető és így nem tudja hatályon kívül helyezni a rendeletet. Jogi felhatalmazása erre a Ráda, az ukrán parlament elnökének, Ruszlan Sztefancsuknak van – mondta.

Putyin nem lát késztetést, hogy az ukrán oldal meglépje ezt és „nyugati szponzorai részéről” sem tapasztal ilyesmit. Ha nem helyezik hatályon kívül a rendeletet, akkor az orosz-ukrán tárgyalások sem lesznek legitimek. Zelenszkijnek pedig nincs joga bármit is aláírni – fejtegette.

Zelenszkij 2022 őszén megtiltotta az oroszokkal folytatott tárgyalásokat. Pár napja így emlékezett vissza: „Én vagyok Ukrajna elnöke, én vezetem a tárgyalásokat, megtiltottam mindenki másnak”.

A Zelenkszij legtimációjáról szóló vitát árnyalja, hogy az ukrán törvények szerint hadiállapot idején tilos választásokat tartani. Putyin azonban azt ismétli, hogy a kijevi vezető törvénytelenül ül a hatalomban.

Az orosz elnök a terjedelmes kérdésre adott terjedelmes válaszában beszélt erről, miközben már sok, korábban ismert információt megismételt. Többek között az, hogy a háború harmadik hónapjában – az isztambuli tárgyalások során - Moszkva és Kijev közel állt a békemegállapodáshoz. És azt is, hogy az ukránok a nyugatiak, főként Boris Johnson akkori brit kormányfő késztetésére visszautasították az alkut. (Az ukrán tárgyalódelegáció vezetője, David Arahamija később elmondta, hogy aláírásra készen állt a békemegállapodás).

Putyin szerint az ukránok előzőleg azt mondták: nem tudunk úgy megállapodást kötni, hogy „pisztolyt szorítanak a halántékunkhoz” és azt kérték, hogy „az orosz csapatokat vonják vissza Kijevtől”. „Rendben, visszavontuk a csapatainkat, bár tudtuk, hogy becsaphatnak, ahogy már sokszor becsaptak bennünket” – mondta Putyin. (Az ukrán és nyugati verzió az, hogy a hanyag orosz tervezés miatt fokozatosan visszaverték az orosz csapatokat. A híradások felvételei arról számoltak be, hogy az ukránok sikeresen bombázták roncsokká a több tíz kilométeres menetoszlop járműveit).

Putyin arról is beszélt, hogy a harcok kitörése előtt megüzenték Kijevnek: a két keleti szakadár terület lakosai „nem akarnak Ukrajnában élni”, távozzanak onnan „és akkor nem lesz semmi, de ők harcolni akartak”.

Zelenszkij válasza az volt Putyinnak a legitimációját kétségbe vonó megjegyzésére, hogy az orosz elnök „megerősítette: fél tárgyalni, fél az erős vezetőktől és mindent megtesz, hogy elnyújtsa a háborút”.

Közben az orosz oldalon ellenkezés fogadta Donald Trump elnök lebegtetett elképzeléseit a békéről és még Putyin is bírálatokat kapott, hogy túlságosan „puha” a hozzáállása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×